Marvel oneshots [KÉRÉST ELFOGADOK]

𝐧𝐢𝐠𝐡𝐭𝐦𝐫𝐞 - 𝐃𝐨𝐜𝐭𝐨𝐫 𝐒𝐭𝐫𝐚𝐧𝐠𝐞~1.

T/N = te neved

karakter x olvasó

Riadtan ültem fel az ágyamban. A szívem zakatolt, a mellkasom őrületes sebességgel emelkedett fel-le. Már megint ez az álom. Ijedten néztem körbe a sötét szobámban.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve kikászálódtam az ágyamból, és a lábaim a szomszédos szoba ajtaja elé vittek. Az ajtó résnyire nyitva volt, így halkan kicsit beljebb löktem. Óvatosan beosontam a helyiségbe, és az ágyban fekvő férfi mellé léptem.

-Stephen...Stephen- kezdtem böködni a férfi vállát, mire ő álmosan nyitotta ki a szemeit. Összeráncolt homlokkal pillantott fel rám.

-Mi az?

-Már megint az autóbaleset- mondtam halkan, mire Stephen arca megenyhült.

-Akarsz maradni?-kérdezte túl aranyos hangon ahhoz, hogy nemet lehetne rá mondani. Bólintottam. Óvatosan bebújtam a férfi mellé az ágyba, ő pedig rám terítette a takarója egy részét. Ő esetlenül átölelt hátulról, mire én elmosolyodtam.

Hosszú ideig csendbe burkolóztunk, és tudtam, hogy ő sem alszik. Az álmom emlékei hirtelen a szemeim elé vetültek, újra és újra végignéztem. Kétségbeesetten próbáltam visszanyelni a könnyeimet, sikertelenül. Csendesen hagytam, hogy a könnyeim végigfolyjanak az arcomon. De valószínűleg nem voltam elég halk. Stephen felült az ágyban, és maga felé fordított. Könnyektől áztatott arccal néztem fel rá. A férfi finoman felhúzott ülő helyzetbe maga mellé, és a karjait szorosan körém fonta. A fejemet a mellkasába fúrtam, és próbáltam mély levegőket venni.

-Itt vagyok, semmi baj- suttogta Stephen.-Szeretlek- szólalt meg újra egy kis hallgatás után.

Hirtelen húzódtam el a férfitől, amint ez a szó elhagyta a száját. A szemeim újra megteltek könnyekkel, amit a férfi készségesen letörölt, majd szomorkásan elmosolyodott.

-Hogy...hogy mondtad?-kérdeztem hitetlenkedve.

-Jól hallottad- mondta halkan, és letörölt egy újabb könnycseppet.

Visszadőltem az ágyba, Stephen pedig követte a példámat. A férfi egy kis habozás után félénken átölelt, ami megmosolyogtatott. Közelebb bújtam hozzá, ezt ő elégedetten nyugtázta.

-Én is szeretlek- formáltam a szavakat szinte alig hallhatóan, mire Stephen felkapta a fejét.

-Tessék?

-Hallottad- vigyorogtam. A férfi egy puszit nyomott az arcomra, majd hamarosan mindkettőnket elnyomott az álom.