Marvel oneshots [KÉRÉST ELFOGADOK]

𝐜𝐨𝐥𝐝 - 𝐋𝐨𝐤𝐢~ 8.

Egyik oldalamról a másikra fordultam az ágyban, de sehogy sem jött álom a szememre. Úgy éreztem, mintha legalább ötven fok lenne a szobámban. Idegesen ültem fel, a takarót lerántva magamról. Halkan léptem ki a szoba ajtaján. Próbáltam a lehető legkevesebb zajt csapni, ahogy átsurrantam a folyosón, majd megálltam Loki szobájának ajtaja előtt.

Háromszor kopogtattam, mikor meghallottam az ismerős hangot megszólalni az ajtó másik oldaláról.

-Gyere - Loki hangja álmosan hangzott. Óvatosan csuktam be magam mögött az ajtót, majd a férfi ágya mellé léptem.

-Felébresztettelek? - kérdeztem suttogva.

-Ami azt illeti, igen - morogta a csínytevő. - Tehát mondd, mit tehetek érted? - ült fel az ágyában.

-Hát, meleg van, a klíma pedig elromlott, és arra gondoltam, hogy... - be sem tudtam fejezni a mondatomat, mert Loki közbevágott.

-Nem! - tiltakozott. - Tudom, mit akarsz, és szó sem lehet róla!

-Kérlek, Loki - próbáltam meggyőzni. - Nem tudok aludni a melegtől, úgy érzem, megfulladok - nyafogtam tovább.

-Nem, és kész! - kiabált rám szinte dühösen. Kissé megszeppenve hátráltam tőle egy lépést.

-Jó, ne haragudj - mondtam halkan. - Már...már itt sem vagyok - azzal hangtalanul elhagytam a szobát. Loki megmasszírozta az orrnyergét.

A konyha felé vettem az irányt, gondolván, hogy iszom valami hideget. A hűtőhöz vezető út azonban meglepően hosszúnak bizonyult. Lépésenként meg-megszédültem, és kezdtem érezni, hogy a testem nem bírja tovább. Hangos csattanással estem össze a padlón.

Loki a hirtelen zajra felkapta a fejét. Várt pár másodpercet, majd mikor nem hallott további hangokat, sietősen elhagyta a szobáját. Hamarosan rám is talált a konyhapadlón. Eszméletlenül feküdtem. Loki leguggolt mellém, egyik kezét a homlokomra téve. A bőrfelületet megérintve érezte, hogy szinte égetően forró.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve engedte, hogy a bőre kék színt öltsön, majd engem óvatosan felemelve a kanapéhoz lépett. Lefektetett a vörös bútorra, majd egy kis hezitálás után mellém feküdt. A karjait körém fonta és próbált lefedni annyi bőrfelületet az ő hideg kékjével, amennyit csak lehetett. Hosszú ideig csak mozdulatlanul feküdt mellettem, és teljesen elmerült a gondolataiban.

Lassan kezdtem nyitogatni a szemeimet. Az első dolog amit megláttam az Loki volt, ahogy mellettem hever.

-Hogy érzed magad? - kérdezte azonnal aggodalmasan, lepillantva rám. Bágyadtan elmosolyodtam.

-Jobban -feleltem. Loki arcára is kiült egy megkönnyebbült, halvány mosoly. Egy kis ideig mindketten csendben burkolóztunk. A szememet le sem vettem az azgardiról.

-Nem félsz tőlem? - kérdezte egy kis idő után Loki hitetlenkedve. Mosolyogva megráztam a fejem.

-Miért, kellene? - nevettem halkan. Ő nem nevetett. Komolyan nézett rám.

-Nézz rám, egy szörnyeteg vagyok - mondta undorral a hangjában, mire én ismét csak a fejemet ráztam.

-Szerintem gyönyörű vagy - mondtam, a kezemet pedig Loki hideg, kék bőrére helyeztem. Az ujjaim követték a férfi bőrén halványan kirajzolódó vonalakat. Ő döbbenten nézett engem. - Ha valaki mást mond, akkor hazudik - tettem hozzá.

Loki arca kissé megkönnyebbültebbé vált.

-Tényleg így gondolod? - a hangja félénk volt.

-Mhmm - bólogattam. A fejemet visszadöntöttem Loki mellkasára, majd hagytam, hogy elnyomjon az álom.