Marvel oneshots [KÉRÉST ELFOGADOK]

𝐰𝐨𝐫𝐤𝐢𝐧𝐠 𝐭𝐨𝐠𝐞𝐭𝐡𝐞𝐫 - 𝐁𝐫𝐮𝐜𝐞~1.

Karakter x olvasó

T/N = te neved

Remélem tetszik, loki_hiddlestonson

Hangos nyüzsgés fogadott reggel a toronyban. Már  három hónapja itt élek a bosszúállókkal. Persze én nem vagyok bosszúálló, a harc a lehető legtávolabb áll tőlem. Tonynak segédkezem a műhelyben.

A bosszúállók egytől-egyig a nappaliban voltak, és körülálltak valakit. Ahogy közelebb léptem magam is szemügyre tudtam venni a férfit. Sötét haja kócosan, kissé rendezetlenül hullott a homlokába. Egyszerű inget és farmert viselt, és meg kell hagyni, egészen jól is nézett ki.

-Á, T/N - vett észre Tony. Kilépett a tömegből, majd odajött hozzám. - Gyere, bemutatok valakit - mondta, azzal a csuklómat megragadva húzni kezdett maga után. Kis híján neki is ütköztem a nappali közepén álló idegennek.

-Bruce Banner - nyújtotta a férfi a kezét felém kedvesen, egy apró mosoly kíséretében.

-T/N - óvatosan megráztam Bruce kezét. Ahogy a szemébe néztem, mondhatni elbambultam.

-Oké, elég lesz - állt be kettőnk közé Tony. - T/N, Bannerrel közösen fogtok dolgozni ezen a héten - jelentette ki, azzal a kezembe nyomott egy halom papírt, amit Isten tudja honnan szedett elő.

-Mi lesz a feladatom? - fordultam lelkes ábrázattal az arcomon Bruce felé.

-Fel kellene tárni Loki jogarának belsejét - válaszolt Tony, mielőtt Bruce meg tudott volna szólalni. - Egészen pontosan, ezt a részét - vett el a kezemből egy lapot, amin a jogar volt látható, felnagyítva. A kis kék kőre mutatott a playboy ujja. Bólintottam.

-Meglesz - villantottam egy mosolyt Tonyra.

Time skip, mert Scott megsértődik, ha nem ismerik fel az utcán...

Már négy napja dolgoztunk együtt, szünet nélkül, de még mindig eredménytelenül. Idegesen vágtam a tollam a földhöz, mikor aznap már negyedjére adta meg magát J.A.R.V.I.S. hiper-szuper lézere, amiről Tony váltig állította, hogy képes lesz felnyitni a jogarban elhelyezkedő kis követ.

-Ez nem működik - morogtam. Bruce, aki eddig a rajzokat bújta, mellém lépett. Felnéztem rá. A férfi megvakarta a tarkóját, mindig ezt csinálta, ha erősen gondolkozott.

-Tudod, rád férne egy kis pihenés - mondta, és a kezét a vállamra helyezte.

-Bruce, semmi bajom - nyugtattam meg. - De jobban belegondolva, az a bajom, hogy nem lehet felnyitni ezt a nyomorult... - a mondatomat nem tudtam befejezni egy feltörő ásítás miatt.

-T/N... - kezdte, de közbevágtam.

-Igen-igen, menjek aludni. Tudom - fejeztem be a mondatát unottan. Most, hogy egy pillanatra leültem, valóban fáradtnak éreztem magam. Lassan lecsukódtak a szemeim és elnyomott az álom.

Órákkal később a szobámban ébredtem. Bruce éppen akkor lépett be az ajtón. Amint meglátta, hogy ébren vagyok mellém sietett. A kezében egy tálcát tartott. Lassan felültem az ágyban.

-Bruce, hogy kerülök a szobámba? - kérdeztem gyanakvóan.

-Hát, elaludtál lent a laborban, és mivel nem akartam hogy ott aludj, mert kényelmetlen lett volna, és... A lényeg, hogy felhoztalak - felelt kissé habogva. Halványan elmosolyodtam.

- És az mi? - mutattam a férfi kezében lévő tálcára.

-Ööö...ebéd - válaszolt. - Átaludtad a közös ebédet, ezért gondoltam, hozok neked. - Az ágyam mellé lépve óvatosan az ölembe tette a fémtálcát.

-Köszönöm, Bruce - mondtam mosolyogva. A férfi is mosolygott rám. Közelebb hajolva egy puszit nyomott a homlokomra, mire kikerekedtek a szemeim. Ő azonnal elhúzta a fejét.

-Ne haragudj, T/N, én csak... - próbált magyarázkodni, mire csak nevetve megcsóváltam a fejem. Kicsit feljebb tornászva magam az ágyban odahajoltam hozzá, és megpusziltam az arcát.

-Nem maradsz? Megnézhetnénk egy filmet - ajánlottam fel, mire ő bólintott. Az íróasztalom melletti széket az ágyam mellé húzta. Elnevettem magam.

-Gyere már ide - mutattam az ágyra. Bruce lassan leült mellém, majd félénken átkarolt. Biztatóan rámosolyogtam, aztán a távirányítóért nyúltam.