Our Love Story 🇭🇺/Draco Malfoy, Harry Potter ff./🇭🇺

~ 41 ~

Draco szemszöge:
-Tervezel valamit ma csinálni?
-Hát, lehet elmegyek anyához.
-Menjek veled?
-Ne! Mármint... kettesben kell legyek Vele kicsit.
-Persze, megértem. Amúgy Te jobban vagy?
-Igen azt hiszem!
-Az a lényeg. -mosolyogtam és közelebb húztam magamhoz.
-Olyan fáradt vagyok! -fúrta bele fejét a párna és közém.
-Aludj Kicsim!
-Nem, nem tudok. Amúgy Te... Magad alatt vagy nagyon?
-Hát persze.
-De ne csináld már. Meg tudjuk csinálni. Ketten vagyunk rá.
-Igen igazad van, de ez egy lelkileg nehéz dolog. Én meg sehol nem vagyok lelkileg. Nem vagyok erős.
-De, az vagy. Hidd el. Ha Én rendbe tudtam magamat tenni, Te is képes vagy rá!
-Teljesen másak vagyunk mindketten! -ezen Cathy csak megrázta a fejét és felállt.
-Szerintem megyek, nem akarok későn visszaérni! -bólintottam egyet, majd elhagyta szobánkat.
Én meg már konkrétan depressziós vagyok. Most jöttem rá, legalábbis tegnap, hogy ez nem ilyen egyszerű, mint Én azt Cathynek mondtam. De legalább Ő helyre jött, bár Én meg az Ő állapotába kerültem. Ami igazán bánt, hogy olyat feltételez, hogy nem szeretem Őt. Meg, hogy csak kihasználom. Ezeket honnan szedi? Jó, igen... Apám mondta, hogy legyen jó a kapcsolatom Vele, de eleinte, amikor nagyon bunkó voltam Vele, akkor csak barátság félét akartam. Legalábbis azt, hogy ne utáljon. De aztán egy idővel... nagyon nagyon pici idő elteltével beleszerettem. Olyan aranyos, segítőkész volt. Nyitott felém és már csak, ha mosolygott akkor nekem is jó kedvem lett. Ezeken gondolkodva elmosolyogtam magamat, aztán újra csak néztem ki a fejemből. Végül felálltam és a fürdőbe mentem. Megmostam az arcomat és szemeztem Magammal a tükörben. Mikor lettem Én ilyen negatív? Már megbántam, hogy belementem ebben az egész Voldemortos dologba. Megráztam a fejemet, megtöröltem, majd a Tó felé vettem az irányt. Leültem a fűbe és a vizet nézve dobálgattam be a kavicsokat, vagy éppen, ami a kezembe került. Nyugodalmas volt körülöttem minden, kikapcsoltam és a gondolataimat is kizártam a fejemből, de meghallottam egy beszélgetést.
-Malfoy és Cathy biztos, hogy Halálfaló.
-Honnan veszed már megint ezt a hülyeséget Harry?
-Onnan, hogy múltkor felmentem a toronyba Dumbeldorehoz és mind a ketten fent voltak Vele. Cathy háta mögött már ott volt a pálca. Biztos, hogy mind a ketten Halálfalók és valamit csinálni akarnak Dumbledoreral.
-Harry vered már ki a fejedből!
-Ron, de ennél egyértelműbb semmi nem lehetne. Hermione, Te ugye hiszel nekem?
-Hát, nem is tudom Harry...
Nem, nem szép dolog hallgatózni. Inkább odamentem hozzájuk.
-Miért is ütöd bele mindenbe az orrod Potter? Szeretnéd, hogy eltörjem?
-Neked meg az erősséged hallgatózni Malfoy?
-Ha Rólam van szó jogomban áll.
-Halálfalók vagytok. Mind a ketten. Mibe rángattad bele Cathyt, Malfoy? -kezdett egyre idegesebb lenni- Már az elejétől megmondtam, hogy csak kihasználod! Egyáltalán nem érdemled meg Cathyt, Te görény.
-Harry, hagyd abba! -szólt ide Hermione- Még, ha igazad is van.
-Fogdd be a szád Te mocskos kis Sárvérű.
-Malfoy... erre senkinek nincs szüksége.
-Igen Weasley patkány? Nem Én kezdtem. Cathy nincs itt, bármit is csinálhatnék veletek.
-Akkor hajrá! De jobban foglalkoztat az, hogy miért csináltad ezt Cathyvel? Nem is szereted! Ő meg fülig szerelmes beléd! Ennyire gerinctelen nem lehetsz.
-Semelyikünk sem Halálfaló. És imádom Cathyt mindennél jobban! Nem érted meg Potter? Ilyen gyengeelméjű vagy? -erre meglökött, Én meg visszalöktem. 
-Fiúk! Ennel sokkal okosabbak vagytok!
-Még nem végeztünk Malfoy! -ezennel a szemüveges törpe elment és a Sárvérű is.
-Bocs Weasley, nem vagy patkány, csak...
-Megértem, ha nem mondod ezt feltűnik, hogy Én tudok mindent.
-Így van.
-Cathy jól van?
-Azt hiszem igen.
-És Ő most merre található meg?
-Fogalmam sincs, szerintem elment Mariehez.

Cathy szemszöge:
Utam a faluba vezetett a megszokott kis kávézóba... Spencerhez.
-De Spencer ne már! -nevettem
-Esküszöm úgy volt! Rendesen kiöntötte nekem a szívét a srác!
-Kettőből, kétszer mondott szörnyű bókot. Én ott álltam és tudod, van az az érzés, amikor nem szabad nevess.
-Igen! De Cathy, Te az egész suliban egy kész ideál vagy. Mindenki Beléd van esve és mindenki fel van háborodva, hogy miért pont Malfoyjal vagy, mikor pont az ellentéted.
-Az ellentétek vonzzák egymást! -nevettem
-Még jó, hogy Én nem vagyok teljesen beléd habarodva! -ezen elnevettem magamat- Jó, ezt Én sem gondoltam komolyan!
-Hát... -nevettem továbbra is- Százfülé főzet... khmmm -tettettem köhögést
-Jó, na egyszeri alkalom volt Szép lány! -ezen mindketten nevetni kezdtünk.
-Mit hozhatok? -leadtuk a rendelést és folytattuk a beszélgetést. Igen, Spencerrel az elmúlt időszakban elég közel kerültünk egymáshoz. Jókat tudok vele beszélgetni, nevetgélni és Ő úgy meg is ért. Félreértés ne essék, Draco is megért, de vannak dolgok, amit inkább Spencernek mondanék el. Vagy nem is tudom. Ez fura. Draco... nem tudja, hogy találkozok Spencerrel, hogy beszélek vele, vagy bármit, ami vele kapcsolatos. Most is úgy tudja, hogy anyához mentem. Nem, nem járok Spencszel és titokban csalom Dracot, de jobb ha nem tud róla, hisz ki nem állhatja.
-Na, de nekem mennem kell. Azt mondtam, hogy gyorsan megjárom! -néztem ki az ablakon és feltűnt, hogy valaki nagyon is figyel. Jobban megnéztem, hogy ki az... Pansy- Basszus.
-Mi az?
-Pansy figyelt. Jajj Jézusom, biztos elmondja Draconak, nekünk meg úgy annyi. Mármint a Vele lévő kapcsolatomnak.
-Menj, állítsd meg és mondd a magadét annak a nőnek! -bólintottam egyet és futottam utána. Sajnos márcsak a kastélyban értem utol.
-Pansy, állj meg!
-Elmondok mindent Draconak. Csalod itt össze-vissza.
-Én egyáltalán nem.
-Végignéztem, hogy azzal a sráccal röhögcsélsz a kávézóban. Nem vagyok hülye. Nem érdemled meg Dracot.
-Pansy... ez a Mi kapcsolatunk, nincs beleszólásod egy, kettő pedig Spencer csak egy barátom.
-De ahogy Én tudom, ki nem állhatják egymást.
-Ez így van.
-Hazudozol itt össze-vissza kis hárpia.
-Hohoho, ne magadból indulj ki kérlek!
-Igen Jensen? Csak úgy megjegyzem, ha Te nem vagy akkor Draco már rég az enyém lenne.
-Neked bejön Draco? -nevettem- Mondjuk igen, feltűnőbben nem is lehetnél oda érte.
-Mindent tönkretettél.
-Persze végülis kendd rám. Magadra vállalni úgysem fogod. De ha egy szót is mondasz Draconak Spencerről, vagy csak utalsz is rá valamit kicsinállak.
-Ne fenyegess! Meg kell tudja. Nem érdemel ekkora fájdalmat. Minél tovább húzod, annál fájdalmasabb lesz neki. Én ezt nem engedem.
-Nem gondolod, hogy túl sokat törődsz a Mi dolgainkkal? Egyfolytában hallgatózol, nézed, hogy esetleg mit ír és még sorolhatnám...
-Sokkal jobbat érdemel Nálad!
-Hát, akkor nem Téged! -nevettem el Magamat. Uh, ez lehet kicsit erős volt? Visszanéztem az éppen idegösszeroppanást kapó lányra és annyira figyeltem fel, hogy rám szegezi pálcáját- Mire készülsz Pansy?
-Arra, amit már rég meg kellett volna tegyek.
-Mire gondolsz?
-Hogy megöljelek.
-De tudod, hogy ezzel az Azkabanba is kerülhetsz?
-Nem érdekel...
-Pansy! Ne tedd, ha jót akarsz! -körbenézett a folyosón, sajnos sehol nem volt senki.
-Avada Kedavra! -basszus

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
💀🐍