Our Love Story 🇭🇺/Draco Malfoy, Harry Potter ff./🇭🇺

~ 47 ~

-Szóval igen, Marie fullra kitagadott.
-Sajnálom.
-Minek? Így a legjobb. -magyaráztam Ronnak -Azt hiszem vége a nyugalmamnak! El kell tartsam magamat, meg egyéb ilyen! -nevettem
-Üdv a Weasley családban. Anyáék a keresztszüleid, ilyenkor már Velünk élsz kb.
-Igen, igaz! -nevettem
-Mondtam, hogy semmi jó nincs ebben -emelte fel a kezem- az egészben.
-Tudom, de nem volt más biztos választásom.
-Egyre jobban féltelek Cathy.
-Tudom. Vigyázok magamra ahogy tudok, de most bemegyek enni. Figyelj, még annyit szeretnék kérni, hogy vigyázz Miora!
-Miért?
-Bízz bennem.
-Vigyázni fogok rá! De Te is magadra!
-Köszi! Igyekszem! Na pusza! Imádlak! -öleltem meg
Elsétáltam a Mardekár asztalhoz és leültem a végébe.
-Készen állsz ma?
-Készen! -sóhajtott- Azt hiszem. Grangert nem fogjuk megölni Spencerrel. Azt mondjuk lehetetlen volt, mert mindig hárman voltak.
-Nyugi, minden okés lesz. Előtte elintézed a szekrényt, aztán a toronyba megyünk, majd ott megtesszük.
-Te vagy Én csináljam?
-Egyszerre. -erre bólintott egyet.
Kaja után még a szobánkba mentünk. Megsemmisítettem az összes képet Marievel, és az összes levelet elégettem Tőle. Még mindig nagyon fáj. Mondhatjuk árva lettem. Se anyukám, se apukám.
Beléptem a fürdőbe és a tükörbe néztem.
Rossz ember vagyok?
Óriási őrültségét csináltam?
Talán, tényleg ki kellett volna lépni ebből?
Anya, vagyis Marie vajon tényleg úgy gondolta?
Ezek után Harry egyáltalán szóba fog velem állni?
Mio? Ron? Ginny? Fred és George?
Ronnak azt mondtam ki fogok szállni ebből meg a vége előtt... nem sikerült.
Erősen kétlem. Ezek a gondolatok által egy könnycsepp gördült ki szememből.
-Minden rendben lesz utána!
-Remélem! -megmostam az arcomat egy kis hideg vízzel, utána pedig kimentem az ágyra vergődni- Erős vagyok!
-Erős vagy! Nagyon nagyon erős!
-Mikor menjünk?
-Amikor készen állsz!
-Pár perc.
-Rendben, akkor megyek a szekrényhez.
-Oksi, torony feljárójánál találkozunk. -erre megfordult és az ajtón készült kimenni- Várj! -fordult vissza, mire Én odamentem hozzá és jó szorosan megöleltem.
Mikor úgy éreztem, hogy itt az idő el is indultam. Felvettem a Draco által kapott gyűrűmet, ami még több erőt adott. Egyszerre értünk a megbeszélt helyre.
-Pálca?
-Megvan! -mutattam. Elindultunk felfelé, de úgy hallottuk, hogy valakivel beszélget. Mire teljesen felértünk már senki nem volt ott Dumbledoreon kívül.
-Jó estét Fiatalok! Hogy hogy itt vannak?
-Kivel beszélt? Valaki még van itt.
-Magamban beszéltem. Van amikor szükség van rá. De Ti miért vagytok itt?
-Meg kell tegyünk valamit! -tartottam rá én is a pálcámat.
-Cathy... anyukáddal ennyire összevesztél?
-Igen, kitagadott. Ő már csak Marie.
-Mégis miért tagadott ki?
-Semmi köze hozzá! -faggatása által elkezdett könnyezni a szemem. Erősnek kell legyek! Erős vagyok!
-Erős vagy! -súgta ide Draco.
-Mi történt veletek? -erre egymásra néztünk Dracoval
-Kiválasztottak! -egyszerre felhúztuk bal kezünkön a felsőnk ujját. Megmutattuk a Sötét Jegyet. Dumbledore megijedt.
Az igazgató úr elkezdett mindenféléről beszélni, mire Draco lefegyverezte.
-Segíteni szeretnék nektek!
-Nincs szükségünk a segítségére!
-Nem érti?
-Ezt kell tegyük, meg kell öljük magát! -erre Dumbledore megijedt... ismét. Iszonyatosan sajnálom. Olyan jó ember. Gondolatomból a többi Halálfaló jelenléte zökkentett ki. Bellatrix mögénk jött.
Dumbledore még mindig beszélt, bár egyáltalán nem figyeltem.
-Tedd meg Draco! -hallottam Draco nagynénjét.
Nem sokkal később mögöttem is megjelent egy személy. Spencer.
-Gyerünk Cathy, erős vagy. Csak csináld!
Mindketten erősek vagyunk, de mégis gyengék. Egyikünk se merte meglépni a lépést afelé, hogy csak kimondjunk egy átkot. Erőt vettem magamon, vettem egy mély levegőt is, majd amikor szóra nyitottam számat Piton jelent meg. Durrogtam is magamban, hogy miért pont most, itt lett volna rá az erőm. Egész elégedetlenségemből egy átok zavart meg.
-Avada Kedavra. -mondta Piton professzor higgadtan.
Következő pillanatban márcsak Dumbledore igazgató urat láttam zuhanni lefelé a toronyból. Itt veszítettem el az eddig bennem lévő erőt és átszakadt a gát, amit egész idáig építettem a zokogásommal kapcsolatban.
Csak egy végtelen, fekete, komor semmiséget láttam magam előtt. Mindenki elindult lefelé, tehát követtem őket. Dracot követtem a nagy káosz középen. Nem csak a fejemben volt az, hanem már körülöttem is. Bellatrix a Nagy terem felé vette az irányt, ahol mindent felborított, zavarosított, szinte semmisített. Természetesen Ő jót nevetett, csupán ördögien. Mi, Dracoval ezt végignéztük. Azt hiszem ezt az egészet ebben a percben, megbántam. Döbbenten, sírva figyeltem az egész cselekedetet. Nem volt sok időm bámészkodni, hisz nagyba vonulni kezdett a Sötét oldal Hagrid felé.
-Nem volt arról szó, hogy Hagridot is bántják.
-Tényleg nem volt ez tervben.
Következő pillanatban Hagrid kis kunyhója már lángokba borult. Katasztrofális lett minden. Minden a feje tetejére állt. A Roxfort, szinte a megsemmisülés határán táncolt, és ezt az egészet saját magamra fogom. Saját magamat okolom mindenért. Mintha csak Én tehetnék róla. Remélem mindenki épségben megússza.
-Sajnálom! -mondta Draco
-Mit? -értetlenkedtem
-Hogy ebbe belerángattalak. Talán tényleg az lett volna a legjobb, ha kilépünk.
-A múltat nem változtathatjuk meg.
-Vagy az lett volna a legjobb, ha Te és Én sosem alakítunk ki viszonyt egymás között.
-Draco Lucius Malfoy, ezt hagyd abba, ezeken ne gondolkodjál! Világos?
-Igen. -ezen csak halványan elmosolyodott.
Ezekkel a mondataival az őrületbe kerget- Büszke vagyok Rád Édes!
-Én is Rád!
Párbeszédünket követően Harry ordítását hallottam meg, majd azt hogy hozzám beszél.
-Cathy, miért csináltad ezt?
-Ne haragudj Harry! Kérlek!
-Hogy ne haragudnék Cathy? Egy igazi, rossz, bajos boszorkány vagy!
-Mr. Potter, menjen innen! -közeledett Piton professzor, de Harry csak visszabeszélt neki- Mr. Malfoy, Ms. Jensen, kérem távozzanak a többi Halálfalóhoz. -tettük kérését. Többször visszafordultam. Harry a földön fetreng.
Végiggondoltam az egészet. Mit voltam képes végigcsinálni. Majdnem fél éven keresztül titkoltam valamit. Egy olyan dolgot, ami megváltoztatta az életemet.
Igaza van Harrynek, egy boszorkány vagyok.
De rohadt erős, és nagyon büszke vagyok magamra!
És... ki tudja még mit tartogat a jövő...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
💀