2.

1.4K 68 0
                                    


Anyáék korra reggel elmentek ,persze felkeltem hogy azért jó gyerek módjára ki kísértük őket. Mert hát igen a bátyám is felkelt , mondjuk igaz hogy ő most megy dolgozni.. Nem tudom hogy ő miért ennyire tökéletes. Komolyan minden téren elképesztő, jól tanul ,sportol  nem jár el bandázni . Persze neki is meg van a bandája akiket ugye én nem bírok , jó nem is nekem kell. Őszintén azért hiányzik a társasági élet vagyis az hogy legyenek barátaim. Az ember társas lény , nekem a társam pedig csak a rajz füzetem. Nem vagyok rá büszke hiszen nagyrészt amivel tele van , az beteges.  A füzetem főszereplője ugye Ayato , és nem a portré rajzokat kell elképzelni.

A képzeletem egyrészt mindig alkot valamint másrészt mindig megőrülök tőle . Olyan dolgokat rajzolok ami nem jó vagyis nekem jó vagyis ahh mégse. Utálom azért magamat hogy más vagyok hogy őt szerettem , tudom hogy viszonzatlan . Mégis nem tudok változtatni ezzen .. Sokszor csak azt kívánom bár nem léteznék . Néha pedig elgondolkodok hogy mi lenne ha tudná a családom . Tudom hogy a bátyám megutálna ,engem pedig bezárnának a gyogyoba .. lehet az lenne jó nekem . Viszont a bátyám inkább jobb hogy nem tud semmit minthogy utál  ..

- El vigyelek a suliba?? - hirtelen szólalt meg a hátam mögött . Ez az ember egyszer a gyilkosom lesz , valaki hogy lehet ilyen nesztelen .. Igaz-igaz azért eléggé elvoltam foglalva a gondolataimal.
- Nem szükséges majd gyaloglok .- mondtam mire kezét hirtelen éreztem meg a vállamon.
- Semmi baj , úgy is útba esik ! Öltözz , és gyere a kocsiba !- mondta , tehát mindenképpen az lesz amit ő mond hát persze . Gyorsan össze szedtem a dolgaim semmit se akkarok itthon hagyni  . A fülhallgatóm na jó hol a fenében van , rögtön elkezdtem a táskámban keresni . Hirtelen szólalt meg az ébresztőm , majd a telomért nyúltam. Na és hol van a füllesem a zsebembe..

Aki ha tehetnéd már a fejed se lenne a helyén..
Gyorsan sietek ki a kocsiba nem akkarom hogy a bátyám elkéssen..




Az első pár rész furcsa lesz , bele kell rázzodnom , kicsit fájdalmas újra írni..

To me, you are not a brother. You are my LoveWhere stories live. Discover now