Kétségkívül ő a házigazda, és a buli ötlete is kinek a fejéből pattant volna ki, ha nem az övéből. Mivel jól akarja csinálni, főleg, hogy most te is hivatalos vagy, ezért minden újonnan érkezővel megiszik egy felest, kizárólag a jó hangulat érdekében. Így amikor megjelensz a buliban, már alig van beszámítható állapotban, és még egy egyszerű köszönésbe is beletörik a nyelve.
Bár az volt a nagy terve, hogy majd kis mennyiségű alkoholtól felbátorodva randira hív amikor egyedül vagy, de ez meghiúsulni látszik. Először is az alkohol mennyiséget illetően kicsit túllőtt a célon, másodszor pedig, mikor már nem kell több vendéget fogadnia, és végre elég bátorságot gyűjtene ahhoz, hogy egyáltalán a közeledbe merészkedjen, addigra túlságosan beüt nála a pia, és amikor szólásra nyitná a csipogóját, hogy végre feltegye a kérdést, mindig elneveti magát, így a terveiből végül nem lesz semmi az este végére.
-Oké, most elhívom- adja át a mellette álló Seonghwanak a poharat, de másodperceken belül már röhögve fordul is vissza. -Még nem jött el az én időm- veszi vissza a sörét, hátha a több pia segít, pedig pont ez ellenkező hatást éri el vele.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Seonghwa:
Hongjoong és San erősködésének hála ő is legurít néhány pohár italt, hátha feloldódik, de bárcsak ne tenné. Ugyanis ahelyett, hogy segítene neki feloldódni, csak még harapósabb és feszültebb hangulatában van, mint előtte. Komolyan, mint egy nagypapa, csak áll, valahol a sarokban minél távolabb a tömegtől, és folyamatosan morgolódik. Szidja a bulizókat, és magát amiért eljött, de talán mind közül legjobban Hongjoongot, amiért képes volt megszerveznie ezt. Egész este bunkó mindenkivel, ezért elég hamar magára marad, hiába próbálják egy ideig a barátai majd néhány csinos lány mosolyra bírni. Viszont mikor észre vesz téged, kicsit megenyhül a tekintete, de most még a te jelenléted se elég arra, hogy ledőljenek azok a gátlások.
-Hé, minden oké? -lépsz mellé és aggódva végig simítasz a karján.
-Végre valaki normális- ölel magához üdvözlésképpen, ahogy már az szokás nálatok. -Komolyan, csak egyszerűen megkéne fojtani az összeset- sóhajt fáradtan, az őrjöngő bulizókat figyelve, te pedig csak kuncogva hallgatod, ahogy a boldog kortársaitokat és a viselkedésüket szidja.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
