Mindig is inkább csak bulik alkalmával gyújtottál rá, ezért nem láttad jelentőségét, hogy elmondd neki. Furcsa lett volna felhozni a témát és nem is tekintettél rá főbenjáró bűnként. Plusz Youngjo csak nagyon ritkán nézett be azokra partikra, ahol kezedbe került. Tiszteletben tartotta, hogy rajta kívül is van magánéleted, hogy vannak barátaid akikkel szívesen iszogattok néha.
Így történt a legutóbbi csajos estétek alkalmával is. A párodnak amúgy is benn kellett maradnia a stúdióban éjszakáznia, így nem is zavartátok egymást. Csak reggel ért haza és miután megreggelizett, alvás előtt még úgy döntött, hogy besegít neked a romok eltüntetésében.
-Az egyik barátnőd itt hagyta a cigijét -hozta oda neked a dobozt.
Te egy átvirrasztott éjszaka után azt se tudtad hol áll a fejed, így gondolkodás nélkül nyitottad ki a szád.
-Ja, az az enyém- néztél a dobozra. -Tedd csak a táskámba -legyintettél, és elindultál, hogy kividd a kezedben lévő szemetet, de akkor, mint derült égből villámcsapás, ütött fejbe a felismerés, hogy mi is csusszant ki a szádon. Félve pillantottál a kissé döbbent párodra, aki hol a dobozra, hol rád nézett. -Meg tudom magyarázni! -emelted fel védekezően a kezeid amikor Youngjo megindult feléd.
-Milyen piszkos titkokat rejtegetsz még előlem szerelmem? -csókolt meg eléd érve egy pimasz vigyorral az ajkain te pedig megnyugodtál, hogy még menthető az ügy.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Seoho:
Már régóta el szeretted volna árulni a káros szenvedélyed, de a kapcsolat elején féltél, hogy e miatt gyors véget érne, később pedig egyre nehezebb lett volna felhozni a témát, így egyszerűen elhallgattad. De a lelkiismereted csak nem hagyott nyugodni, így végül egy feszültebb napon kiborult a bili.
A félelmed be is következett; állt a bál egész este. Már attól féltél, hogy mindjárt rátok hívják a rendőrséget, de Seoho ezt megelőzve rontott ki a közös lakásotokból, majd a lift felé indult. Te teljesen bepánikolva rohantál utána, de már csak a liftben érted utol. Eddig sosem volt ekkora veszekedésetek és rosszul érezted magad, hogy mindez amiatt történt, mert nem merted még az elején elmondani, hogy cigizel.
-Ne menj el- ragadtad meg könnyes szemekkel a kezét, miközben a lift lassan indult meg a földszint felé.
-Miért nem mondtad el eddig? Nem bízol bennem? - kérdezte olyan szomorú tekintettel, hogy a szíved belefacsarodott.
-Féltem a reakciódtól -vallottad be lehajtott fejjel. -Féltem, hogy elhagysz.
Seoho nagyot sóhajtott, majd ahelyett, hogy kisétált volna a liftből, és talán az életedből is, megnyomta az emeletetek számát majd szoros ölelésbe húzott.
