Egy extrémebb hobbiba kezdtetek bele közösen, mégpedig egy régi álmodat váltottátok valóra, a búvárkodást. Komolyan, bár még csak a medencében gyakoroltatok, de már alig vártad, hogy végre az óceánba is mehessetek, hogy végre az élővilágot is megcsodálhassátok. De addig beérted azzal a felejthetetlen élménnyel, hogy lélegezni tudsz a víz alatt, és az első alkalmakkal még a medence csempéi is izgalmasnak bizonyultak számodra, így egy rossz szavad se lehetett. Sőt, a barátodnak kifejezetten jól állt a búvár dressz, amiben csak ilyenkor csodálhatod meg.
Egyik alkalom után a medencéből kiszállva észre vetted, hogy a másik medencében néhány oktató éppen pár rájával együtt úszkál. Te azonnal izgatottabbá váltál és addig nyaggattad a párodat, míg rá nem vetted, hogy megnézzétek őket. Az oktató barátságosan fogadott titeket, sőt még azt is megengedi, hogy ti is bemásszatok a vízbe, és megsimogassátok az amúgy nyugodt állatokat.
-Annyira édesek! -simogatod meg az egyik hátát, aki ezért továbbra is melletted marad jelezve, hogy tetszik neki amit csinálsz. Ezalatt a kedvesed kicsit bátortalanabbul próbálja megérinteni az egyiket. Már éppen hozzá érne, amikor az állat egy hirtelen mozdulattal lefröcsköli, ezzel halálra rémisztve szegény Junt.
-Azt hiszem engem nem kedvelnek annyira- mosolyodott el kínosan.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Wow:
Már nem ez az első alkalom, hogy barlangászni mentetek hétvégén, amikor végre akadt egy kis szabadidőtök. Neked nem volt az elején túlságosan a szíved csücske ez a hobbi, hiszen a barlangban sötét volt, a talaj csúszott mint az állat, és nem éppen ápoltál jó barátságot a denevérekkel sem. De néhány alkalom után már elmerted engedni a párod kezét, és mondhatni már élvezni is tudtad.
Persze, azért egy-egy denevérrajtól még képes voltál halálra rémülni, de kezdted meglátni a sport szépségét, nem utolsó sorban pedig sok új barátra is szert tettetek, így egy idő után a túrákon kívül is összeültök csak a társaság kedvéért.
-Hé, szerelmem- bökted oldalba a kedvesed. -Azért nem kell ennyire szorítanod a karomat, főleg hogy így kapaszkodni sem tudok- elemelted fel az említed testrészedet, amit a srác úgy szorított, mintha az élete múlna rajta.
-Hadd tudja az újonc, hogy foglalt vagy- méregette az előttetek haladó új srácot, aki ma csatlakozott a társaságotokhoz, és talán kicsit közvetlenebb volt veled mint kellett volna, ami már kedvesednek nem tetszett túlságosan, és biztos voltál benne, kezdi megbánni, hogy rávett erre a sportra. De legnagyobb sajnálatára már nincs visszaút.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
