Bᴀᴅ ᴀɴᴅ Gᴏᴏᴅ Bᴏʏ☠⊹ฺJikook

6. fejezet

-Figyelj, ha egyszer az életben egy gépre lenne szükségem, az életbe maradáshoz, akkor megtennéd hogy lekapcsolod?

-A kávéfőzőre gondolsz?-pillantottam rá fél szemmel. Imádja a kávét.

-Ne, azt ne!-rázta a fejét hevesen mire felnevettem.

Képes lenne egy bögre kávéhoz is hozzá menni, minden reggel az éltetője az, hogy ha megiszik egy kávét indulás előtt és egyet amikor iskolába indul. Ezért ilyen hiperaktív.

-Izgulok te izgulsz?- félő tekintettel lesett rám de inkább előre fordult mert majdnem nekiment egy járókelőknek.

-Nem én laza vagyok mint a zsírszövet.-vontam vállat jót szórakozva azon, miszerint a legjobb barátom mennyire retteg a találkozótól.

-Bezzeg ha Jungkook is ott lenne már te sem viselkednél ennyire lazán.

Erre a mondatára, szegényt úgy vállba csaptam hogy feljajdult és oda kapta a kezét. Megérdemli, mégis hogyan jön ide JeonGuk?

- Szevasz Jimin.- pacsizott le rögvest Jackson velem amint meglátta hogy felé közeledünk.

Ő mindig is jó fej volt, sokszor mond vicceket ha búvalbaszott fejem van.
  Amint a köszönés egyik formája megvolt én amint tudtam hátra lépve teret adtam a ideges Taehyung-nak, és a csillogó szemű Jackson-nak. És… máris shippelni kezdtem a kettőt, mert valahogy egyértelmű számomra hogy ezek ketten nem csak össze feküdtek a buliban azon az éjjelen, mert hát látszólag sokkal több van köztük mint egy átlagos baráti viszony.

Mondta, Mr. Park szerelem szakértő. Akinek annyi körülbelül a szerelmi élete mint egy hangyának, ja nem….annak is több van.

-Jól festesz, Taehyung.-dicsérte meg az általam kiválasztott ruhákat amik a barátomon voltak, divatszakértő vagyok, ez tisztán látszik.

-Köszi, te is.-bólintott elpirulva mint a legérettebb alma.
Édes faszom, mindjárt elcsúszok a nyálban.

-Akkor mehetünk, mert a bicikliút közepén állunk, és én még nagyon hajazok arra hogy megéljem a kilencven évet.-csaptam össze mind két tenyeremet jelezve nekik, hogy igen sürgős lenne lépnünk innen.

Végig, szinte mosolyogva néztem az előttem sétáló két fiút amint szépen lassan össze melegednek, és már kevésbé fagyos a hangulat mint az elején, nem bántam, hogy harmadik keréknek álltam be hozzájuk, mert ha talán elfajulna addig a dolog,hogy az étterem kellős közepén akarják felfalni egymást akkor maximum szét ültetem őket.

A délutánunk kellemesebb már nem is lehetett volna, a két fiú megbeszélte egymás között hogy újra találkozni fognak valamelyik délután, aztán szép lassan, teli pocakkal, szedtük össze a holminkat távozásra készen.
Míg Jackson felhívott valakit mondván megkéri őt hogy jöjjön érte, én addig átbeszéltem Tae-vel milyen volt a napja, mondta hogy remekül érezte magát és emiatt nagyon hálás.
Ezért vannak a barátok nem?

-Na mehetünk. sétált oda hozzánk Jackson majd szép lassan kiballagtunk az étkezőből.

A friss levegő és kevésbé zajos ucca megnyugvás volt a tudőmnek és a fülemnek. Felnéztem az égre és behunytam a szemem amint kiléptem az épületből.

-Kihez van szerencsém?-ez egy olyan személyhez tartozott akiről azt gondoltam egyszer, hogy mi mindig összefutunk, ez most sem változott.

-Kim Taehyung vagyok.- szólt oda és gondolom kezet is ráztak.

Megpördültem a tengelyem körül, hogy ha netán tévedek akkor ne legyen kínos, de nem csaltak a megérzéseim, ő állt ott a tenger kékre mázolt kocsijának dőlve lazán és keresztbe font karokkal.

-Na akkor haza viszel Jeon?-a pillantása könyörgő volt amint a barátjára nézett.

-Majd úgy teszek mintha nem lógtam volna el legalább negyed órát a művészet órámról, csakis miattad Jacks, szóval tartozol nekem egy kólával.- "fenyegette meg".

-Na és te Tae, hogy jutsz haza? -Jackson kedvesen megsimogatta Tae-t.

-Én Jimin-nel megyek haza, szomszédok vagyunk.- mutatott rám és ilyenkor törném le az ujját, persze csak barátiasan.

Mindhárman egyszerre néztek rám, én aki még mindig az ajtóban szobrozott.
Tae mindenttudóan, Jackson kérdő tekintettel, és végül Jungkook, egy féloldalas mosollyal.
Ahogy elnézem őket mintha egy reklám címlapjáról léptek volna ki, bezzeg én aki olyan kicsi hogy Jungkook-nak max az álláig érne a fejem búbja.
És ki tudja hogy nézek ki.