|BEFEJEZETT|🎸sally Face And Reading🎸

Utálom, Szellem Barát

És, és ekkor át ölelt engem.
Én:a-andey! Eressz el!
Sal: Hallja Eressz el.
Larry:H-Haver nyugalom.
Anya:R-Rendben, csak olyan rég öleltem át a lányomat.
Ekkor el engedett, amire én nem  számítottam, hogy Sal ölelt magához. Szorosan mint még soha.

Ekkor zokogni kezdtem, és csak sírtam.
Anya: Tudhattam volna... Nem fogsz egy könnyen megbocsáltani....
Apa: Andrey. Nem tudom mire számíttottál, hogy ide állítasz 3 év után, azok Azok után amit tettél Y/N-el. Mit hittél? Hogy egyböl vissza ölel, anyunak fog hívni?!
Anya: reménykedtem benne.
Sal: Rosszul tette.
Anya:Sal.
Sal:Igen?
Anya: Ki vagy te az én lányomnak?-Ekkor Sal-ra meredt. - a védelmére kelsz, át öleled szorosan, úgy mint, hogyha..
Apa:Andrey! Ez nem rád tartozik, Sal nagyon jó barátja.
Ekkor Sal fülébe sugtam valamit. Ők nem tudták mit de Sal igen. Még szorosabban magához ölelt.  És tovább zokogtam
Larry: Hogy megtörjem a csendet. Andrey. Magával, hogyan bántak gyermek korában?.
Anya: V-velem? Mi-miért kérded.
Larry: Hát volna egy tippem miért lett ilyen.
Ekkor elcsattant egy pofon. Andrey felpogozta Larry-t. El eresztett Sal.
Én:Hogy kérted ezt?! Hogyan?!
Anya:Uh, n-nagyon, nagyon sajnálom. Ne-Nem akartam.
Sal:Haver jól vagy?
Apa: Andrey, hiba volt ide jönnöd, feltépted Y/N sebeit. És még pofozol egy másik gyermeket. Ez már sok.
Én:Andrey. - az ajtóra mutattam. - Most menj. Menj, és akkor gyere vissza, ha tényleg megjavultál.
Anya: r-rendben. Értettem. De azért amit hoztam itt, hagyom nektek.-Le tett egy csomagot az ajtó elött, és indult is. Folytak a könnyei. De nem szólt semmit.
Gondolatom:Lehet túlságosan erős voltam Andrey-el? Áh dehogy, amit tett velem a múltam, megbocsáthatatlan. És most még Larry-t. Is felpogozta. Larry tényleg
Én:, Larry jól vagy?!-kaptam fel a fejem.
Apa:Sajnálom, gyerekek, többet nem jön ide...
Larry:Rendben vagyok, ez csak egy pofont volt. Nem fájt, de úgy látszik valami zavarja nem akar a gyermekkoráról beszélni.
Apa:Nekem se mesélt, terelte a témát. Mindegy hányszor kérdeztem, fel hozott valami mást.
Én:Érdekes.
Sal:Az. És te Y/N rendben vagy?
Én:p-persze.
Sal:Akkor miért sírsz. Még mindig?
Ekkor az arcomhoz kaptam. A könnyem még mindig folyt. Nem tudtam miért, sokk hatása alatt voltam.
Apa: Nem akartok ki menni a levegőre, szép idő van még.
Én:ez jó ötlet, gyertek fiúk. Karöltve fogtam öket és ki vittem magammal. Ki egészen a faházig. Ott le ültünk elötte.
Larry:Ha már itt vagyunk, elmesélhetnéd, hogyan értetted, hogy itt is vannak szellemek.
Én:r-rendben.
Sal:ez engem is érdekelt egy ideje.

Én: oké oké el mondom, egy feltételel.

Sal,  Larry: mi lenne az?-csillant fel a két jómadárnak a szeme.

Én: Meg kell tanítanotok gitározni!

Larry: VAN GITÁROD?!

Én: Igen van, csak el van rakva egy helyre.

Sal: Az ágyad alá.

Én: honnan tudtad?

Sal: Amikor vasárnap le feküdtem a földre észre vettem.

Én: te kis sunyi-nevettem fel, de hirtelen elkomorodtam.-akkor el is kezdeném. Huh. Egyik nap a suliban, el mentem az egyik elhagyatott részére. Nem volt semmi és senki ott, legalábbis ezt hittem. de egyszer csak egy fiúnak a szelleme jelent meg elöttem. Megilyedtem, sé hátra estem, pont egy szögbe ami elég szép nyomot hagyott az oldalamon.-ekkor felhúztam a pólómat.-Igen, elég ügyetlen vagyok, és olyan minthogyha azért élnék, hogy mindenki sajnáljon, pedig nem. Na szóval össze barátkoztam vele, megtudtam a nevét. András: nagyon jó fej volt. Minden nap meglátogattam. Olyan 17 évesen halhatott meg, nem nagyon emlékezett az életére, de arra igen, hogy halt meg, le esett egy magasabb helyről ami abban a teremben volt. Mert az egy színház terem volt. Egyik nap, nem vettem észre, hogy követnek, így semmi gond nélkül beszélgettem vele. Anna az egyik szekálóm, fel vette videóra, és ugyebár azon csak annyi látszott, hogy motyogram magamban, és nevettem, egy félhomályos helyen. Ki psoztolták, és mindenki azt hitte, hogy őrült vagyok. Sajnos András. Eltünk amikor idegenek jöttek, nagyon félt, egy nap el mentem hozzá, és nem jött elő. Azóta a nap óta nem láttam. HA nem lett volna, nem szekálnak, és nem esik bajom de akkor nem tudtam volna meg, hogy milyen jó volt a világ a múltam.-ekkor a két fiúra néztem.

Én: Ennyi lenne, ő volt a szellem barátom.

Sal: Azta. Nem látogatjuk meg ?

Én: Nincs ott, el ment...és nem akarok vissza menni abba a suliba.

Larry: Ez érthető, de lehet Sal elő tudja, hívni a Super Gear boy-al.

Én: Próbáltam már....

SAl: Mi a fene? Neked is van ilyen szerkezeted, de hogy, és mi van ?! ez egy picit zavaros nekem,

Larry: Detto, Y/N, ne hagy ki részleteket mert igy nem értjük.- nevetett fel.

Én: S-sajnálom, A Gear boy-t én fejlesztettem fel, hogy érzékelje a szellemeket, és elő tudjamhívni őket.

Sal: Cool, nem tudtam, hogy tudsz ilyet is.

Larry: Tele vagy meglepetésekkel Y/N.

Én: Igen, bocsika, de ahogy mondtam, nem vagyok egy nyitott könyv.-nevettem fel.

Larry: viszont menni kéne, mert későre jár.

Sal: Igazad van, holnap jöjjünk megint ide, és itt majd gitározunk.

Én. rendben.De elötte, Csíz.-ekkor löttem egy közös képet velük.-ezt megtartom. nagyon jó lett.-nevettem fel.-holnap elő is hivatom, de nektek is. 

Sal, Larry: rendben, köszi

Én: Na sziasztok, legyen szép álmotok, oh és Sal.-ekkor oda dobtam neki egy tasakot.

Sal: Mi van benne?

Én: altatók, hallotam mostanában nem alszol jól, ne hogy le betegedj.

Sal: Larry te mondtad el neki?-meredt Sal Larry-re.

Larry: Sajnálom dud, Y/N ki húzta belőlem, feltünt neki, hogy sokat alszol órákon, és fáradtam vagy a szokottnál.

Én: pihenj eleget, na sziasztok.-ekkor el mentem. és fel mentem a szobába, gyorsan le tusoltam, fel vettem a pizsomámat, és elfeküdtem. Ma nem volt rém álmom, hála az égnek. 

--------------------------

ez a rész ennyi lett volna, bocsika, hogy rövidebb lett, a kövi hosszabb lesz, addig is bai, jah és a fő képen Y/N anyukája van. na bai bai drága olvasóim.