A Vadonjáró Tanítványa: Az áruló/BEFEJEZETT/

10. fejezet

-Annyira nem is rossz. Ha továbbra is ennyit gyakorolsz, akkor lehet, nem is kell még egy évet várnod, hogy a Vadonjárók gyűlésén bemutathatsd a tudásod.

   Eliz nem bírta megállni vigyorgás nélkül, ahogy megdicsérte a mestere. Igaz, az imént szép lövéssorozatot mutatott be, mindegyik vessző eltalálta a céltáblákat, és a nagy része már a belső köröket érintette.

-És mostantól csak gyakorolnom kell?

-Az eddiginél is jobban-bólintott Will.

-Rendben-sóhajtott Eliz.

   A következő hónap eseménytelenül telt, Eliz megkétszerezte az eddigi gyakorlás idejét, és gyorsan haladt. Elkezdett nagyon odafigyelni Willre, amikor tanította. Később ment el aludni, mint eddig, és korábban kelt. Az elején, még fáradt volt, de a hónap második felére, már megszokta.

A hónap végén Will bejelentette, hogy nyolc hét múlva lesz a Vadonjárók gyűlése.

-És mehetek? Will, én is résztvehetek, a vizsgán?

-Ha folytatod ugyan ezt a tempót igen. De mostantól kicsit többet gyakorold a célbalövést, mert már a fel tudod térképezni a terepet , és az állatok lábnyomát is fel tudod ismerni, ezért azokat már csak ismételned kell, nem tanulnod.

-Jó, de már csak két hónap van.

-Épp ezért, most menj gyakorolni.

   Eliz fogta az íját, és elindult.

Este, még egy jó ideig nem tudott elaludni, de mikor a Vadonjárók gyűlésén kezdett el gondolkodni, elnyomta az álom. Ugyanekkor Will, is elaludt.

__________________________

Bocsánat, de csak most tudtam írni, szóval, szokásomtól eltérően, hétvégén rakom ki ezt a részt.