-Még sok idő?-hajtotta fáradtan a fejét lova nyakára Eliz.
-Még ma odaérünk.
-Remek. És többször nem kell vízen átkelni?
-Többször nem.
-Akkor jó.
-Félsz a víztől? A kompon furcsán viselkedtél.
-Igen...A nővérem, és én...
-Ha nem akarod elmondani, nem kell.
-De, szeretném...Mert még senkinek nem mondtam el. Nem volt senki akinek elmondhattam volna-suttogta Eliz, majd elmesélte az egészet:
-Nyolc éve történt. Már néhány éve árvák voltunk. A nővérem azt mondta, két éves voltam, amikor elárvultunk. Leégett a házunk. Ő akkor hat éves volt. Utána, meg át akartunk kelni a szigetre, a kompon, de belecsapott egy villám. A komp ketté hasadt, én meg nem tudtam úszni. Susan sem. Így hívták. És, egyszer átcsapott egy hullám a feje fölött. Még percekig hánykolódtam egy deszkába kapaszkodva, aztán elvesztettem az eszméletem. Mikor magamhoz tértem, a parton voltam. Azóta élek a szigeten, és nem mertem, sosem visszamenni. Az utolsó néhány évben, meg már nem is gondoltam rá, hogy visszamenjek. Valószínűleg, csak én éltem túl.
Ezután órákig haladtak még, szótlanul.
-Ebédelünk?-kérdezte Eliz.
-Igen, amint alkalmas táborhelyet találunk-válaszolt Will, a gondolataiba mélyedve.
KAMU SEDANG MEMBACA
A Vadonjáró Tanítványa: Az áruló/BEFEJEZETT/
FantasiValami történt... Valami történt egy világban, vagy a világok között... Valami, ami hatással van más világokra, valami, ami megváltoztatja az eredeti történeteket... Valami, ami megváltoztatja a Vadonjáró történetét... ...