Night Changes - H.S.

9. fejezet

Kimerülten terültünk el az ágyamon, éjfél tájt lehetett. Egyfolytában a korábban történt dolgokon kattogott az agyam, a csókon. Vagyis a csókokon. Mindegy. Már az alvás szélén álltam, mikor mocorogni kezdett a mellettem fekvő göndör hajú fiú.
-Unatkozom nélküled.-hallottam egy rekedtes hangot mellőlem.
-Aludj.-motyogtam erőtlenül.
-De nem vagyok fáradt.-nyafogott.
-Akkor mondd, mihez van kedved így az éjszakában?-mosolyogtam makacsságán.
-Hozzád.-suttogott, tudtam, hogy vigyorog. Arcom kipirult, de a sötétségnek hála, Harry nem láthatta.
Remélem. Megfordultam az ágyban, így szemeibe tudtam nézni.
Gyönyörű zöld smaragdjai még így is tökéletesen látszottak, a fénytelenségben.
-Tudom, hogy elpirultál.-kuncogott.
-N-nem.-próbáltam hazudni, kezeimmel játékosan eltakartam az arcom. Hatalmas kezeit enyéimre helyezte, majd szép lassan lehúzta őket arcomról. Ujjaival gyengéden végigsimított ajkaimon, egy percre sem megszakítva a szemkontaktust.
Édes csókjától elvesztettem az irányítást, ujjaim rögtön felcsúsztak göndör fürtjeibe.
-Mmmm.-kezeimet mellkasára helyeztem, próbáltam valamennyi távolságot létrehozni közöttünk.
Ajkaink szétváltak, Harry lebiggyesztett szájjal pásztázta szemeimet. Derekamat körbefonta karjaival, ismét közelebb húzott magához. Apró csókokkal lepte el a részt ahol a nyakam, és az állkapcsom találkozik. Zihálni kezdtem, ahogy puha ajkai folyamatosan találkozik érzékeny bőrömmel.
-H-harry.-nyöszörögtem.
Továbbra is folytatta nyakam kényeztetését, de nem engedtem neki.
-Aludni szeretnék.-eltoltam magamtól, a lehető leghatározottabban.
Úgy látszik hatott ellenállásom vele szemben, visszahajtotta fejét párnájára.
-Jóéjt, gyönyörűm.-suttogott.
-Neked is, Harry.-motyogtam fáradtan.

***

Kikászálódtam az ágyból, majd leballagtam a lépcsőn, egyenesen a konyhába. Finom illat járta át légzőszerveimet, korogni kezdett üres gyomrom. A zöld szemű, magas fiú állt előttem háttal, kivel az elmúlt napokban túl jóban lettünk.
Lábujjhegyre álltam, majd egy puszit nyomtam az arcára. Harry mosolygott, majd magához húzott.
-Jó reggelt.-gödröcskéi előbújtak.
-Szia.-kuncogtam.
Fejemet felfelé fordítottam magassága miatt, hogy rálássak angyali arcára.
-Öh,izé csináltam palacsintát.-motyogta bizonytalanul.
-Megkóstoljuk?-nyaltam végig ajkaimon, mint valami kiéhezett ember, aki napok óta nem evett semmit.
Kuncogni kezdtem a gondolatra.
-Nem vagyok benne biztos, hogy az elég biztonságos lenne.-rekedtesen felnevetett.
Én sem bírtam sokáik nevetés nélkül, mindkettőnk fulladozó vihogása töltötte be a helységet.