A gertyaláng halványan világította meg arcát, zöld szemeiben vágyak csillogtak. Puha ajkait lassan nyalta végig, smaragd tekintete engem fürkészett. Meleg kezeit derekamra helyezte, kissé megugrottam. Hevesen verő szívemhez kaptam, és gyengén felsóhajtottam. Lágy csókokkal lepte el a nyakam, ajkaim elnyíltak. Először szívta, majd harapta, halk nyöszörgés hagyta el a számat. Göndör fürtjei csiklandozták kimelegedett arcomat, kuncogást hallattam. Nyakamba fúrta arcát, és éreztem ahogy elvigyorodik.
Ujjai lejjebb vándoroltak, egészen a combomig. Levegő után kaptam, testem megremegett. Szabálytalan légzésem hangja töltötte be a sötét szobát, és Harry mély mormolása.
Keze combom belső részére siklott, derekát enyémhez szorította.
-Harry.-ziháltam.
Erőfeszítés nélkül maga felé fordított, ajka vadul kezdte falni enyémet.
Arcomon éreztem forró leheletét, hosszú szempillái simogatták felhevült bőrömet.
-Érezni -rekedt hangjától testem megrándult- akarlak.
Testemen hidegség futott át, megborzongtam. Kétségbeesettem felpillantottam, zöld tekintetét sehol sem találtam. Szemei feketén ragyogtak, arca elkomorult. Elhúzódtam, de kezei visszarántottak.
Ajkai szívni kezdték felforrósodott bőröm, ahol az állam és a nyakam találkozik. Felsikoltottam fájdalmamban, de a torkomon egy hang sem jött ti. Szorosan körém fonódó karjai nem mozdultak, bármennyire erőlködtem.
-Engedj el!-nyöszörögtem.
Nem engedett fogásán, tekintete érzelemmentes és hideg volt.
A kétségbeesés átjárta testemet, mikor neki nyomott a falnak.
-Ez nem te vagy.-tágra nyílt szemekkel bámultam, miközben nyugalmat erőltettem hangomra.
Mély reszkető lélegzetet vettem, és próbáltam eltolni. Kísérleteim esélytelennek bizonyoltak, mikor ügyet sem vetve rám, feljebb gyűrte pólóm szegélyét. Könnyek mardosták szemeimet, ajkamat beharaptam, hogy ne zokogjak fel. Kezemet felemeltem, és a lehető legnagyobb erőmmel vágtam az arcához. Zavartan hátratándorodott, én pedig kihasználtam az alkalmat. Amilyen gyorsan csak tudtam, rohanni kezdtem az ajtó felé. Bezárta.
-Ezt keresed, gyönyörűm?-Harry elvigyorodott, és kihúzta a zsebéből a bejárati ajtó kulcsát. Lassú léptekkel közelített meg, míg végül megállt közetlenül előttem.
-K-kérlek hagyd abba.-egy könnycsepp csordult végig az arcomon.
Harry komor arckifejezése valami kifürkészhetetlenné változott. Tekintete hamuszürke lett. Kezét felemelte, szemeimet összeszorítottam, és vártam, hogy az arcomon csattanjon. Gyengéd érintést éreztem szemem alatt, puha ujja letörölte a sós könnyet. Lassan nyitottam ki szemeimet, félve néztem fel arcára. Zöld tekintete nézett le rám, amitől furcsa melegség öntött el.
-Harry?-hangom megremegett.
Elsöprő megbánás látszott szemeiben, ártatlanságot vetve rá.
-A-annyira sajnálom..-megrázta fejét, és hajába túrt.-Nem tudom mi ütött belém.Mozdulatlanul álltam előtte, és azon kaptam magamat, hogy hiszek neki.
Azt kívántam, bár csak egy rossz álom lett volna, de nem az volt.
Ez volt Harry, az igazi Harry, engem pedig megtévesztett. Apa megmondta, hogy két oldala van.
Legalább megértettem, hogy miért mondta. Habár Harry rossz oldala messze elnyomta a jó oldalát. Ez az oldala sokkal nagyobb, és veszélyesebb. A jó oldala pedig a látszat. És én bedőltem.Hátráltam pár lépést, míg hátam nekiütközött az ajtónak. Lepillantottam a kulcsra, ami a kezében volt, majd vissza ismét szemeibe.
-Kérlek ne menj.-ajkát beharapta, és ismét a hajába túrt. Közelebb lépett, kezemet mellkasára nyomtam, és megakadályoztam, hogy közelebb jöjjön.
-S-sajnálom Harry.-óvatosan vettem ki erős szorításából a kulcsot, tekintetét végig éreztem magamon.
Ujjaimk összeértek, de ezúttal nem forroságot éreztem, hanem jeges félelmet. Remegő kezemmel alig tudtam behelyezni a zárba, közel álltam ahhoz, hogy elveszítsem az irányítást.
Az ajtó kinyílt, én pedig kiviharoztam.A lépcsőre szögeztem tekintetem, nehogy visszanézzek. Sietősen szedtem lábaimat, ajkaimat összepréseltem. Homályosan láttam ahogy szemeim könnyesek lettek, és hirtelen felbőgtem. Mielőtt még kiértem volna a háztömbből, összerezzentem, mikor Harry erőteljesen bevágta ajtaját.
Kirontottam a kétszárnyas ajtón, és megtorpantam.Hogy fogok hazajutni?
És ekkor, megpillantottam Harry fekete Range Roverét az esőben.
+
sziasztooook 💚
gondoltam megleplek titeket, és megírtam gyorsan a következő részt.
ha kicsit összecsapott, akkor nézzétek el, mivel éjszaka írtam meg 😄
ha tetszett szavazzatok és köszönlek titeket 💚
YOU ARE READING
Night Changes - H.S.
Fanfiction„Téged sosem őrjít meg, hogy milyen gyorsan változnak az éjszakák?"