Night Changes - H.S.

17. fejezet

A testem megállíthatatlanul remegett,
könnyek patakzottak az arcomon.
Mellkasom gyorsan emelkedett és süllyedt, szabálytalan lélegzésem miatt szúrt az oldalam. Arcomat rengő kezeimbe temettem, és keservesen zokogtam. Hitetlenkedve ráztam gyengén a fejemet, nem akartam elhinni, hogy ez megtörtént.
Beharaptam alsó ajkamat, szorosan lehunytam szemeimet. Mély reszkető lélegzetet vettem, jéghideg ujjaimat a kormány köré fontam. A Range Rover motorja felbőgött, hangja elnyomta halk szipogásomat. Sebességbe tettem, és óvatosan a gázra léptem.
Résnyire húztam le az ablakot, a szél rögtön a hajamba kapott, és kellemes esős illat járta át légzőszervemet.
A látásom kitisztult, a gondolataim viszont annál inkább homályosabbak lettek.

Harry gondolatára megremegett az ajkam. Szemeim egyszerre szomorúsággal és csalódottsággal voltak megtelve. Az útra szögeztem tekintetem, mégis őt láttam magam előtt. El akartam felejteni, mintha csak egy rémálom lett volna. Úgy akartam tenni, akárcsak meg sem történt az egész. De egyszerűen képtelen voltam kizárni a fejemből. Tudnom kellett volna, hogy a hozzá hasonlók nem ártatlanok. Olyan volt mint egy angyal, szárnyak nélkül. És most? Mint egy ördög, szarvak nélkül.

Megugrottam a néma éjszakába belehasító dudálás hallatára. Ijedtemben a kormányt elrántottam, az autó pedig lefelé kezdett sodródni az útról. Éles hangot adtak a kerekek, miközben a gumi súrlódott a betonon. A sikoly a torkomon akadt, és egy hang sem jött ki az ajkaim közül. Kétségbeesetten a fékre tapostam, és nem mozdítottam lábamat. Szemeim kikerekedtek, vadul dübörgött mellkasomban a szívem. Lepillantottam elfehéredett kezeimre, majd kifújtam a levegőt amelyet észre sem vettem hogy idáig bent tartottam. Lassan fordítottam el a fejemet az ablak felé, a legrosszabbra számítva. Ijesztően magas alak közeledett nagy léptekkel a Range Rover felé, kezei zsebre voltak vágra.
-Jól van hölgyem?-visszhangzott a fagyos levegőben egy rekedt hang.
Tekintetem végigfutott az ismeretlen arcán, szemöldöke fölött hosszú sebhely éktelenkedett. A hideg futkosott a hátamon.
-I-igen, köszönöm.-nyugalmat erőltettem reszkető hangomra.
A szemembe nézett, de csak egy pillanatig tudtam állni pillantását.
-Vezessen óvatosabban.-eltolta magát a járműtől, majd visszasétált a Jeepjéhez. Szemeimmel a távolodó férfit követtem, és azon töprengtem, hogy honnan lehetett ilyen ismerős.
Zavartan visszatereltem figyelmemet az útra, kissé ráhajoltam a kormányra, hogy jobban lássak a sötét éjszakában.

Gondolataimra homály ereszkedett, képek villantak fel előttem. Harry kaján vigyorral az arcán hajol le hozzám, és édes csókot nyom ajkaimra. Elmosolyodom, miközben pólóját markolom. Hatalmas kezeit derekam köré helyezi, gyengéd érintésétől nehezen lélegzem. Arcát nyakamba fúrja, kuncogok, mert fürtjei csiklandozzák felhevült bőrömet. Tekintetünk találkozik, mély zöld szemei fogva tartják íriszeimet.
Ajkába harap, ujjaival kócos hajába túr. Visszatartott levegővel nézem ahogy lehámozza magáról ruháit, és felfedi előttem hibátlan testét.

Levegő után kaptam, és görcsbe rándult a gyomrom. Megráztam a fejemet, és magamba haraptam.
Nem volt gondolat, amit ne Harry töltött volna ki. Lenyeltem könnyeimet, és a torkomban lévő gombócot. Reszketve engedtem ki sóhajomat, és keserűen pillantottam ki az ablakon. Ajkamat harapdálgattam néhol már sebesre, majd összepréseltem számat. Szemeim felragyogtak, mikor ismerős házakon vándoroltak végig.

Zaklatott voltam, és elveszett. Ezelőtt sohasem tapasztaltam még ilyet. Fájt, és nem tudtam magam túl tenni rajta.
Pontosabban, nem tudtam magam Harryn túltenni. Nem így képzeltem el egy éjszakát nála. Féltem, hogy valójában ez az igazi énje. Akiben nincs semmi gyengédség és érzelem, csak hidegség, és erőszakosság.
Ez a Harry volt az, akitől rettegtem.

Ügyetlenül kiszálltam a Range Roverből, és becsaptam az ajtaját.
Átvágtam a kereszteződésen, és a házunk láttán melegség járt át.
Lépteim maguktól felgyorsultak, és a kulcsom után kotorásztam a táskámban. Egyik sem volt nálam,
Harrynél hagytam mindenem.
Az egyetlen amit magammal hoztam, az a kocsija volt.
-Remek.-morogtam. Ha apa alszik, várnom kell reggelig, hogy kinyissa az ajtót.

Megnyugodtam, mikor megpillantottam a függöny közül kiszűrődő lámpafényt. Ökölbe formáltam kezemet, és halkan kopogtattam az ajtón. Nem kellett sokat várnom, a faajtó kivágódott.
-Végre megjöttél, Beth!- apa szélesen mosolyogva beljebb rántott. Kerek szemekkel bámultam rá, értetlen arckifejezésem nevetésre késztette. Vállamra terítette karját, és a nappaliba húzott. Fejemet felkaptam a hangos nevetés hallatára, és átkoztam magamat. A legkevésbé vágytam most bármiféle társaságra.
-Elizabeth!-kiáltott fel magas hangon egy női hang, és karjaiba vont.
Megilletődve viszonoztam az ölelést,
halvány mosollyal az arcomon.
Édeskés kesernyés parfüm illata rengeteg emléket juttatott hirtelen eszembe, és végre igazából mosolyogtam.
-Megfulladok, Blythe!-félig nevetve nyöszörögtem, közben kimásztam szoros karjai közül.

Utoljára három éve láthattam a nagynénimet, mikor Ausztráliába költöztek. Nehéz időszak volt számomra, mert anyával magunkra maradtunk. Ekkor teljesen magamba fordultam, és mindenkit eltaszítottam, aki próbált közeledni. Azt éreztem megoldásnak, ha mindent elfojtok, és nem mutatok ki semmit. Nem akartam hogy tudják, mennyire gyenge és törékeny vagyok. Persze ez a korszakom is elmúlt, és fellélegezehettem.

Blythe válla fölött megpillantottam a fiát, és vigyorom szélesedett.
-Sam!-odafutottam hozzá, és boldogan a nyakába ugrottam. Mosolyogva ölelte át a derekam, és a nyakamba nevetett.
-Ezt nevezem fogadtatásnak.
Mindkét karja körém fonódott, és gyengéden veregették a hátamat.
-Úgy hiányoztál.-szipogtam, ujjaimmal szemeimet törölgettem.
Arcomat vállába fúrtam, kezeimet nyaka köré fűztem. Apró puszit nyomott a fejem búbjára, miközben valami vígasz félét mormogott a fülembe.

-Beth?-hallottam apa rekedt hangját.
Elengedtem Samet, majd könnyedén megpördültem. Kérdőn néztem rá, homlokomat ráncoltam.
-Mit keres itt Harry autója?
A mosoly lehervadt arcomról, éreztem, ahogy a szívem akadozni kezd mellkasomban, és elsápadok.

+

Hi loves❤️
Rengeteget késtem a résszel, ne haragudjatok. Ugh na meg elég szörnyű fejezet is lett, de próbálom a következőt sokkal jobbra, ígérem.
Remélem jól telik a szünetetek, és kipihenitek magatokat.
Köszönök mindent nektek
és olvassatok sokat. x😄❤️