Pár nappal később Jisung talpra állt. Bár mankó kíséretével, de megy neki a séta. Jeongin, és Hyunjin is bejött meglátogatni a fiút, aki boldogan fogadta őket. Hyunjin már nem neheztelt Jisungra, és Minho igyekezetét látva vele is kezdett megbékélni, bár szemmel tartotta a fiút.
- Valakinek mellette kell lennie - nézett az orvos Jisung két oldalán álló két idősebb fiúra.
- Természetesen, segítek neki mindenben - vállalta el azonnal a feladatot Minho.
- Hülye vagy? Szerinted haza engedem veled? - nézett fintorogva Hyunjin.
- Kérlek. Ha nem teszek meg mindent talán sosem bocsájt meg - kérlelte szinte könyörgő szemekkel.
- De minden nap átmegyek - tartotta kezét Hyunjin.
- Rendben - fogta meg majd rázta meg kezét Minho, bele egyezés képpen.
Az idősebb Jisung karját fogva segítette fel őt az ágyról. Mankóját a kezébe adta, és így stabilan meg tudott állni, majd elkezdtek lefelé indulni a lifttel. Arcán még a varasodott vágások díszelegtek.
Az autó ajtaját kinyitotta, az ülést hátrébb húzta, hogy Jisung ki tudja nyújtani a lábát. Átment a másik oldalra, beült és vezetni kezdett.
- Szólj ha gyors a tempó. Nem akarom hogy rosszul legyél - mondta Minho, de Jisung csak csöndben bólintott.
Ám nem Jisung otthona előtt álltak meg, hanem Minhoé előtt.
- Figyelj, inkább ide hoztalak. Így legalább nem kell fel lépcsőzni, és a liftben sem kell nyomorognunk - segítette ki az autóból.
Jisung amint beért a házba, elfogták az emlékek. A kanapé, maga a nappali, a háló, minden arra az estére emlékeztette.
- É-én nem akarok itt lenni - fordult vissza Jisung, és sietősen indult ki a házból.
- Hé hé Jisung! Jisung! - állította meg a mankós fiút - Ne menj el! Kérlek.
- Én nem bírok itt lenni. Sajnálom - mondta, és indult is tovább.
- Kérlek! Én rontottam el, én is akarom helyre hozni - mondta, Jisung nem törött karját vissza fogva.
- Akkor hozd helyre azzal hogy most elengedsz - rántotta ki kezéből karját, és haladt tovább , de Minho gyorsabb volt.
- Jisung. Bármit megteszek. Kérlek. Megbántam amit tettem, és bele halnék, ha tudnám, hogy még helyre hozni sem próbáltam ezt az egészet - fordította maga felé a fiút, arcát két keze közé fogta, s úgy próbálta meggyőzni.
- Minho. Nekem ez nem megy - mondta, de már nem állt ellen, csak a földre nézett.
- Szeretlek - suttogta, és még maga se hitte el higy kimondta a szót.
- E-ez némi képpéb megváltoztatja az álláspontom - motyogta kis mosolygással - De attól még haragszom rád - tartotta fel mutató ujját.
- Persze, persze - legyintett, és vissza vezette Jisungot a házba - Figyu, szerintem le kéne fürdened - motyogta Minho, egy pár perccek később.
- Tessék? - nézett Jisung kikerekedett szemekkel.
- Nem akarom hogy beizzadjon a sebed a meleg miatt - rakta fel a kezét védekezéa képpen.
- Öhm oké - állt fel, és elkezdett bicegni a fürdőszoba felé - Te miért jössz velem? - kérdezte, ugyanis Minho utána jött.
- Segítenem kell fürdeni - vigyorodott el kissé.
- Hogy micsoda? - kérdezte magában, majd felfogta a szavakat - Oh nem, az biztos nem, inkább egy hétig nem fürdök - mondta, és indult kifelé.
- Figyelj. Elfordulok, átöltözöl, és becsüccsensz a kádba. A hab miatt nem látszol de tudok segíteni - vázolta fel a tervet.
- Így talán megfelel - morgott - Akkor elfordulnál? - kérdezte, Minho pedig észbe kapva gyorsan elfordult.
Már csak a víz csobbanását hallotta ami azt jelentette hogy Jisung beült a vízbe.
Az idősebb mellé ült a kád szélére, és kosni kezdte a fiatalabb hátát. Jisung ezt kissé kellemetlenül fogadta, de engedett az idősebb érintéseinek.
- Kiszállni lehet hogy segítenem kell - mondta Minho mikor Jis befejezte a mosakodást.
- Csukd be a szemed - mondta, felállt, megkapaszkodott, és több kevesebb sikerrel kikászálódott a kádból Minho segítségével. Megtörölközött, majd magára vett egy fürdő köntöst ami a fogasra volt akasztva.
- Kinyithatom már? - kérdezte Minho, Jisung oedig igennel válaszolt. Vissza mentek a háló szobába, és Minho adott pár ruhát a kisebbnek. Szintén csukott szemmel segített neki felöltözni, majd vacillálni kezdett hogy befeküdjön e az elterül Jisung mellé.
- Ide jöhetsz - mondta Jisung és arrébb húzódott hogy Minho mellé huppanhasson.
BITCHES!!!!
HYUNJIN IS BACKHSJSJDNSKSMXM!
OLYAN ROHADT BOLDOG VAGYOK, DE Tényleg .
Annyira hiányzott már, örülök hogy újra itt van 💕💕💕
YOU ARE READING
☆𝘗𝘭𝘢𝘺𝘣𝘰𝘺 - 𝘔𝘪𝘯𝘴𝘶𝘯𝘨☆
Fanfiction❝- Hé Baby! Elvigyelek egy körre? - kacsintott egy szép autó mellett állva. - Hmmm ez a te kocsid? - kérdezte elámulva az idősebb karjára simítva. Minho ezen meglepődött, hisz elég távolság tartó volt eddig vele a kisebb fiú. - Persze. Enyém ez a g...