Telefoncsörgésre ébredtem. Meg hogy kicsit fázom. Hol a farkasom? Megnéztem az időt – 15:10, hűha –, mielőtt felvettem. Ismeretlen szám.
– Elegem van, hogy folyton csak vámpírok sündörögnek körülöttem. Nincs kedved kimozdulni egy kicsit?
Sündörögnek.
Vámpírok sündörögnek.
Aranyos.
– Szia, Syb. Új teló?
– Igen, a régi beleesett egy kéménybe – válaszolta a vidám lányhang.
A „régi" nagyjából kéthetes lehetett.
Syb sűrűn váltogatta a mobiljait – szinte mindig a számát is, állítólag sokszor zaklatják –, és mindig valami fura módon veszejti el az előzőt. Például lenyelte a szomszéd kutyája – az én szomszédomé, nem az övé –, átment rajta egy biciklis pizzafutár, elhagyta egy mentőkocsiban – találós kérdés: mit keres egy vámpír egy mentőben? –, ellopta egy szitakötőtündér stb.
– De még azelőtt kéne eldöntened, mielőtt „Mindenek ura és parancsolója" és szolgái felkelnek – sürgetett.
A barátnőm nappal is mászkáló vámpír. Nem tudom, ez milyen gyakori, de a környéken a többit csak éjjel láttam. Hála a csillagos égnek. A vérszívótanya többi lakosa nem szeret jobban beszélgetni a nemvámpír ismerőseivel, mint lecsapolni őket. Kivéve talán Syb pasiját. Bár ő beszélni sem szokott.
Mit is kérdezett?
Megvan.
– Azt hiszem, most kicsit meg kellene húznom magamat. Sajnálom. Valami gond van farkaséknál, ami talán engem is érint, és nem szeretném, ha a rosszfiúk megtudnák, kikkel tarthatnak sakkban – hadartam az első dolgot, ami eszembe jutott, hogy ne hazudjak, de ne is keverjem bele.
Túl bonyolult feladat úgy, hogy alig ébredtem fel.
– Jól vagy? – Máris aggódik. Ha fél vagy aggódik, mindig szokatlanul szófukarrá válik.
– Igen. Csak hallottam pár idegen farkast a házamnál, de Mac elijesztette őket, mert letaposták a virágait. – Gondolom, csak ennyit tett.
– Mit akarhattak tőled? – tette fel azt a kérdést Syb, ami engem is a leginkább foglalkoztatott.
– Bárcsak tudnám.
– Ha bármi történne, bármi, amiben segíthetek, szólsz. Ugye?
Bármi, amiben segíthet. Hm. Ez jó lesz.
– Ígérem, hogyha úgy hiszem, hogy a jelenléted segítene, szólok.
– A kotnyeles farkasok miatt meg ne aggódj. Mindenki tudja, mit kockáztat, ha bántja Mac virágait.
Igazából csak az, aki ismeri a tündért. És ilyenből kevés akad. Még a falka sem tud róla, pedig ők havonta vadásznak a kertje közelében.
– Ezt nevezem én ősi tündérharcos általi öngyilkosságnak – fokozta. – Biztosan nem akarod, hogy átmenjek? Viktort is vihetném. Az már dupla védelem.
Kivéve, ha a farkasok többen vannak. A farkasok a vámpírok természetes ellenségei. Vagy csak védekezési mechanizmusként alakult ki bizonyos ellenállás bennük a vérszívók ellen. A lényeg, hogy a sok farkas vs. kevés vámpír összecsapás eredménye a vámpírok végleges halálát jelentené. Kivéve, ha egy halom nagyon gyenge farkas ellen néhány nagyon erős vámpír áll ki.
Nem tudok eleget Viktor, Syb szívszerelmének képességeiről, a barátnőmet pedig semmi esetre sem akarom tűzvonalba állítani.
Kicsit féltem bedobni az adut úgy, hogy az a bizonyos adu épp most ért hallótávon belülre.
YOU ARE READING
Méregváltó (Sophia Gift I.)
FantasySzofi szomszédja egy tündér, a legjobb barátnője vámpír, minden teliholdkor egy falkányi farkas árasztja el a hátsókertjét, ráadásul azon kevesek egyike, aki találkozott igazi, élő sárkánnyal és ezt túl is élte. Egyelőre. Szenvedélye -- a mérgek gyű...