Az Örök Tavasz Szeráfjai

12. fejezet

Emi éppen egy erdőben mászkált, ahol a fák lombjait vattacukrok alkották, és a termésük gumicukor volt. Néhol egy-egy csokoládé alkotta nyuszit is megpillantott, ahogy ugrabugrálnak.

- Hát ez eszméletlen!

Miközben a lány gyönyörködött a látványban, gyomra korgó hangot hallatott.

- Ideje falatozni!

Emi méretes darab vattacukrot tépett le az egyik lombról, majd habozás nélkül a szájába tömte. Jóízűen rágcsálta, mígnem egy nyulacska állt meg előtte. Miután lenyelte a ragacsos édességet, a nyulat vette szemügyre, aki ijedtében megborzongott. Menekülésre nem volt esélye, mert Emi azonnal rávetette magát és az állat csoki füleit kezdte harapdálni.

A nyúl csalódott, ám ismerős hangon tiltakozott.

- Abbahagynád? Fájdalmat okozol.

Egy másik, szintén ismerős hang is ráförmedt!

- Ébresztő, Emi! Ne lustálkodj!

A lány ekkor felébredt, és észrevette, hogy Lumi jobb fülét rágja éppen. Hirtelen el is távolodott a cselédtől, majd hangosan sajnálkozott!

- Bocsánat! Bizonyára elaludtam, és...

Sette ekkor suttogva leteremtette.

- Csendesebben! Ne kiabálj. Mindenki minket néz.

Emi észrevette, hogy egy irodai tárgyalóterem leghátsó sorában ültek, és előttük még jó pár gyerek foglalt helyet, akik őket figyelték.

Emi zavarában nem tudta mit mondhatna.

- Én csak...

Ám a gyerekek hangosan röhögcséltek.

- Emi nővérünk olyan vicces!

- Igen! Egyfolytában bolondozik!

- Tele van meglepetésekkel!

A helyiség elejében lévő táblánál egy sötéthajú, szemüveges kislány magyarázott lelkesen, miközben különböző képleteket írt fel krétájával a táblára. Annyira belemerült munkájába, hogy hátra sem nézett, így nem észlelte a teremben uralkodó zűrzavart.

- Ha pedig a megtett út hossza mellé figyelembe vesszük az eltelt időt...

Sette ekkor szigorúan felszólalt.

- Fejezzétek be a nevetgélést, és ne beszélgessetek! Figyeljetek oda, mert érdekes dolgokat mond. Tiszteljétek mások munkáját.

A gyerekek azonban fintorogtak, és gúnyolódva reagáltak.

- Ha?? De hát olyan unalmas!

- Miért vagyunk itt egyáltalán?

- Aisha azt állította, ezúttal valami lebilincselőt mutat...

- Na de ebben semmi szórakoztató nincs!

Eminek ekkor támadt egy ötlete, és az előtte ülő Togát szólította meg.

- Hé, Toga! Van nálad esetleg egy üres cukorkás papír?

- Igen, miért?

Emi ekkor meglátva a mókára való esélyt, derűsen elmosolyodott.

- Majd meglátod. Most pedig mindenki figyeljen ide!

A gyerekek kíváncsivá váltak, Sette pedig szörnyülködött!

- Emi...!

Toga átnyújtotta az apró csomagolást, amit Emi rögvest el is vett. Ezután gyorsan, mindkét kezét összekulcsolva megrázta a papírdarabot, majd elmondott egy varázsigét.