Az Örök Tavasz Szeráfjai

8. fejezet

Sette-ék egy domb aljánál piknikeztek a délutáni napsütésben, plédjükön ücsörögve. Kosarukból javarészt Lumi által készített ételek voltak köréjük pakolva, de különféle szaftos gyümölcslevek is helyet kaptak. Emi és a cseléd arca lekvárban úszott, miközben a süteményeket majszolták folyamatosan.

Az elnöknek azonban ez nem nagyon tetszett.

- Ehetnétek kicsit felnőttesebben.

Emi térdelve mellé kúszott, és vidáman rángatta Sette karját.

- De hát mi még gyerekek vagyunk. Egyikünk sem nagykorú. Ne légy ilyen morci, és egyél!

- Természetesen fogok enni, de nálatok azért esztétikusabban. Nem úgy, mint az állatok.

Lumi elgondolkodva előállt egy ötlettel.

- Ha csak annyi a gond, hogy emberi alakomban eszek úgy, mint egy állat, azon könnyen segíthetünk.

A cseléd macskává változott, és fogaival megkaparintott egy kolbász darabot, amit, rágcsálni kezdett.

- Ne nézz idiótának! Tudod te, hogy nem így értettem!

Amíg Sette a macskára figyelt, Emi egy habos torta szeletet kent az elnök arcára.

- Most már te sem lógsz ki a sorból, így nyugodtan lazíthatsz.

A cserfes lány nevetett habos arcú barátnőjén, aki éppen most vesztette el a türelmét.

- Emilia...! Tudtam, hogy buta ötlet piknikezni menni veletek, mert nem tudtok majd viselkedni. De most átléptél egy határt...

Sette próbálta karjaival elkapni Emit, de az ijedt prédája felpattant, és elszaladt.

Lumi az elnök vállára ugorva, belenyalt az arcát tarkító cukros habba, mire ő mérgében összerándult.

A dühödt Sette kergetni kezdte Emit és a macskát, majd egy kör után ismét a kiterített pléd mellé érkeztek. Ekkor Emi aktiválta a kezén megjelenő vörös szimbólumokat, azt követően pedig egy piros kidurranó lufi jelent meg Sette előtt, melyből az előtörő szalagok finoman csapdába ejtették őt. Bloom nyilvánvalóan csak játszott, és nem akarta úgy megszorongatni, mint ahogy azt az ellenséggel tenné.

Sette haragosan méltatlankodott.

- Engedj el, azonnal!

Az átváltozott Bloom a mozgásképtelen elnökhöz toppant, és ölelgetni kezdte.

- Majd ha jó leszel, és élvezed a pikniket meg a játékot.

Ezután az elégedett pompomlány a plédre vetette magát, és törökülésben ülve felmarkolt egy újabb tortaszeletet, hogy elfogyassza azt.

Sette arra gondolt, belemegy a játszmába, és jól megleckézteti ezt a két rosszcsont lányt. Különösen Emit.

- Ó, már minden világos! Kérlek, ne haragudj, amiért nem értettem meg, hogyan érzel! Mindjárt megadom neked a játékot, amit érdemelsz...

Sette kézfejének jelei is felizzottak, majd egy sárga villanás következtében, a lángoktól kigyulladó szalagok szétszakadtak. Ahogy Emi a szájához emelte finomságát, a szeráffá vált Solar dühösen csettintett egyet ujjaival. Emi tortája tetejét fényes szikra érte, majd a desszert olvadni kezdett.

- Forró, forró...!

Miután Emi eldobta a tönkrement tortaszeletet, dühösen az elnökre förmedt.

- Hé! Azt mondtad, nem szabad játszani az étellel! Azt is mondtad, ha nincs veszély, vagy gyakorlás, akkor nem változhatunk át!

- Elég bugyuta dolog a te szádból hallani ezeket pont most...