9. fejezet

25 7 0
                                    

Emi az ágyában aludt otthon, amikor hangos kiáltozások riasztották fel. Kinyitotta az ablakot, és fejét kidugva körülnézett. Az utcán pár gyerek szaladgált, és vizipisztolyokkal lövöldözték egymást. Két gyerek éppen egymással rohant szembe, és véletlenül összeütköztek. A társaik odasiettek a földön ülő gyerekekhez, akik fájdalmukban a homlokukat fogták.

- Nem esett bajotok?

- Én megvagyok, csak egy kicsit fáj. Az egész az ő hibája, ő jött belém!

- Miről beszélsz?! Egyértelműen a te hibád volt!

Mielőtt a konfliktus jobban kiéleződött volna, Sette felbukkant.

- Mindketten hibásak vagytok. Legyetek körültekintőbbek, különben megsérültök. Nem csak saját magatokat, de egymást is veszélyeztetitek.

A két gyerek nem válaszolt, de csalódott tekintetük arról árulkodott, hogy nem értenek vele egyet.

Látva, hogy nincs komolyabb bajuk, Sette annyiban hagyta a dolgot, ám egy végső megjegyzést azért elejtett.

- Amíg óvatosan játszotok, nem lesz baj.

Ezzel az elnök belépett otthonának kapuján, ahol az ajtóhoz érve Lumi macska alakban várta. Emi álmos szemekkel bezárta emeleti szobájának ablakát, és visszatért az alváshoz. Az imént történt esetet azonban még valaki megfigyelte a távolból. Valaki, aki egy plüss zsiráfot ölelt magához.

Délben Emi átjött ebédre, és a cseléd helyett most az elnök főzött. Később Sette a nappaliba toppanva azt látta, hogy Emi egy trágár hangvételű akciófilmet néz, és közben egy tasak csokis mazsolát majszol. Több sem kellett neki, a kanapé fölé hajolva kikapta Emi kezéből az édességet. Az édesszájú lány ennek hatására panaszkodásba fogott.

- Na! Az az enyém!

Az elnök szigorúan reagált.

- Ezerszer megbeszéltük. Közvetlenül ebéd előtt nincs semmiféle egészségtelen vacak!

Emi dühösen motyogott.

- Nem mintha máskor örülnél, hogy ilyeneket eszek...

Emi halk duzzogását a megszokott módon Sette fenyegető jellegű kérdése követte.

- Mondtál valamit?

- Semmit.

- Akkor jó. Hamarosan elkészül a leves.

Sette rögtön ezután megpillantotta Lumit, hogy macskaként a fotelban szunyókál. Finoman ölébe vette a macskát, miközben az meglepetten nyávogott, és letette a földre.

- Ha ebben a formádban ülsz oda, akkor tiszta szőrcsomó lesz minden. Emberként vedd igénybe, vagy pihenj a saját szobádban.

Sette ezután elhagyta a helyiséget. Az ekkor visszaváltozott Lumi és a kanapén ücsörgő Emi összenéztek, majd sóhajtottak egyet.

Emi elmosolyodva reagált a helyzetre.

- Sette nővérkém már csak ilyen. De valahol igaza van.

Lumi helyeselt, majd mindketten türelmesen várták az ebédet.

Azután, hogy jóllaktak, mindhárman sétálni mentek. Útközben észrevettek maguk előtt két gyereket, akik faágakkal kardoztak.

Sette megköszörülte a torkát, majd a gyerekekre szólt.

- Nem kellene azokkal az ágakkal játszanotok! Nagyon veszélyes! Még kiveritek egymás szemét!

Az egyik vette a bátorságot és visszaszólt.

Az Örök Tavasz SzeráfjaiWhere stories live. Discover now