Céges buli

16.rész~Csomag jött

George szemszöge:

Őszintén szólva nagyon jól esett a szőke karjaiban elaludni. A baj már csak az volt hogy nem tudtam problémamentesen pihenni. Hajnali 2 lehetett mikor felriadtam. Mindenhol izzadt voltam, csoda hogy barátom száraz volt. Nagy nehezen kimásztam szorításából, persze próbáltam nem felébreszteni ami sikerült is így a fürdőszobába vettem az irányt. Lezuhanyoztam hideg vízzel majd átöltöztem tiszta ruhákba. Mivel tudtam hogy nagy valószínűséggel nem fogok tudni visszaaludni inkább lementem a konyhába. Ittam egy pohár vizet majd kicsit leültem a kanapéra. Gondolataim természetesen Dream körül forogtak. Olyan furcsa nekem ez az egész.. Nehezemre esik bevallani de igen is tetszik nekem ez a fiú.. Azonban sok minden bizonytalan. Mivan akkor ha ő nem is szeret csak azért volt az ami mert nem voltunk józanok, és azért aludtunk együtt mert nem akart egyből lekoptatni? Ahhj George muszáj mindent ennyire túlgondolni? Csak egyszerűen azt érzem hogy Ő valahogy más. Különleges és valahogy nem akarom elengedni pedig nem nagyon ismerem, csak annyit tudok róla amit a vacsora napján mesélt. A vacsora ami sosem megy ki a fejemből.
Hirtelen ideges lettem. Remegtek a kezeim, folyt rólam a víz. Kijött a pánikrohamom. Szuper. Még mielőtt azonban bármi történhetett volna inkább visszafeküdtem.
Reggel, vagy inkább délelőtt 11 órakor ébredtem meg. A fejem sajgott hiszen nem aludtam zavartalanul.

-Hmm.. jó reggelt Dream.-köszöntem a szőkének.

-Jó reggelt! Hogy aludtál?-kérdezte.

-A lehető legjobban..-mosolyogtam. -Te?

-Ugyan így vagyok vele.

-Éhes vagyok. Menjünk le reggelizni.-ásítottam egyet majd álltam is fel.

-Reggelizni? Lassan ebédelni kéne-kuncogott.

-Jesszusom nem is néztem az időt.-nézett rám még mindig álmos fejjel. -Mindegy, Will biztos csinált valamit. Gyere!-mondtam, majd megragadva karjánál ráncigáltam le a konyhába. Will tényleg csinálta valamit a konyhában.

Jó reggelt.-köszönt vigyorogva.

-Jó reggelt. Mit csinálsz?-lépett oda hozzá a szőke.

Hirtelen elöntött valami. Ideges lettem, a kezemet ökölbe szorítottam, de még mielőtt bármit is csinálhattam volna felrohantam a fürdőbe. Folyt rólam a víz és nagyon feszült voltam. valahogy le kellett vezetnem azt ami bennem volt, így amikor beértem a fürdőbe az első kezembe akadó dolgot megfogtam és cselekedtem. Egy penge volt az, és nem foglalkozva semmivel vájtam bele karomba. Soha nem bántottam magam. Fogalmam sincs mi ütött belém, de nem kellett sok idő mire feleszméltem és mikor realizáltam hogy mit alkottak az elmúlt másodpercekben hatalmasat ordítottam a fájdalomtól. Tényleg hangos lehetett mert egyszer csak arra lettem figyelmes hogy valaki dörömböl az ajtón.

-GEORGE! ENGEDJ BE KÉRLEK!! MI TÖRTÉNT? GEORGE? GEORGE!!-kiabálta a szőke. az ajtót továbbra sem nyitottam ki csak sírtam szakadatlanul.

-George kérlek.. bármi van.. ne bántsd magad.. szükségem van rád.. nyisd ki az ajtót.-hallottam a másik oldalról. Ezek hallatán még jobban kedvem támadt sírni de nem tehettem. Szépen lassan elfordítottam a zárt, majd barátom be is nyitott a helyiségbe. Nem nézhettem ki valami jól mert mikor meglátott, kiült az aggodalom arcára. Ránézett sebes karomra is amit persze abban a pillanatban elhúztam szemei elől. Nem akartam hogy lássa.

-George.. mutasd meg.-szólított meg félénken. Bár nem volt szándékomban mégis megmutattam neki. Arcáról csalódottságot és némi haragot is le tudtam olvasni azonban nem támadt le.

-Gyere bekötözöm.-mondta teljesen nyugodt hangnemmel.

-N-nem kell..-védekeztem.

-De igen kell. Ne ellenkezz kérlek. Jobb lesz hidd el.-nyomott egy puszit fejemre, majd hamar be is kötözte a még vérző vágásokat.