Céges buli

18.rész~'Lőttek' a nyaralásnak

TW: VÉR!!

Dream szemszöge:

Két hete tart a kóma..

Két hét. Két hete látogatjuk felcserélve barátunkat. Én közben próbálom folyamatosan tartani a kapcsolatot követőimmel a kamerákon keresztül. Tommyról semmit nem tudnak, nem akarjuk hogy bármi is kitudódjon, mert akkor elszabadul a pokol. Sokan jelezték a streamek alatt is hogy hiányolják, és kérdezték hogy hol van, amire iszonyú nehéz volt hazugsággal válaszolni. George csak pár nap szabadságot tudott kivenni, azóta neki is vissza kellett mennie dolgozni. Wilbur velem együtt szokott streamelni, vagy bent ül a kórházban és várja a csodát. Quackity szintúgy.

Mint kiderült, Tommynak egy iszonyatosan erős kábítószert adtak. Azt nem tudtuk kideríteni, hogy a foltoknak mi a története, de Alex elmondása szerint megverték. Az orvos azt mondta, lehetett volna sokkal nagyobb baja is mint például csont törés vagy bénulás. Ehhez képest szerencsésebbek vagyunk.

A baj csak az, hogy illetlen vendégek is megjelentek.

Újabb nap. George kora reggel elment dolgozni, én azóta főztem, sütöttem. Will sokkal később ébred mint én, ezért inkább csinálom helyette azt amit tudok. Quackity velem együtt kelt fel, Ő már bent van a kórházban. Pakoltam neki abból amit csináltam, hogy azért ne éhezzen.

Nem kellett sokat várnom, hangokat hallottam a lépcső felől. Wilbur sétált le elég álmos fejjel.

Jó reggelt.-sóhajtottam.

-Jobbat.. Mióta vagy fent?

-Hajnali 6 kor ment el George, Én nem sokkal utána álltam neki főzni. Alex már bent van a kórházban.

-Értem. Mit csináltál?-néz rám érdeklődve.

-Spagettit, meg egy kis fagyasztott kakaós csigát sütöttem ki. (Ennél nem lehettél volna kreatívabb gratulálok)

-Megmentettél.-mosolygott, majd meg is indult enni.

-Megyek, megnézem Georgeot.-mondtam, majd el is kezdtem összekészülni.

-Rendben. Én hamarosan be megyek a kórházba, Alex mellé.

-Okés. Vigyázz magadra!.-mondtam, majd felvéve egy cipőt indulok el a céghez. Mostanában nagyon keveset tudok kettesben lenni vele, és hiányzik a társasága. Többször meg szoktam látogatni egy héten, de általában nem szólok neki előre.

Most kivételesen gyalog mentem. Nem volt nagy forgalom, ezért nyugodtan tudtam sétálni, a gondolataimmal foglalkozva.
Fél óra múlva oda is értem a cég ajtaja elé. Alig, hogy benyitottam az asszisztens már előttem is termett.

-Szia! Csak Georgehoz jöttem!-próbáltam minél előbb lerázni, mert ha megint nekiáll mesélni én nem mozdulhatok meg.

-Ohh.. Rendben! Az irodájában van!-biccentett a lépcsők felé.

-Köszönöm!-mondtam, majd meg is indultam az emeletre.
Kopogtam kettőt, majd egy "gyere" után be is léptem a fehér falakkal borított helyiségbe. A barnaság asztalánál ült, körülötte papírok halmazódtak fel. Unottan felnézett, de mikor meglátott elmosolyodott. Lassan felállt, majd megölelt.

-Szia Clay!-motyogott mellkhasomba.

-Szia Gogy. Mi a helyzet?-néztem rá asztalára. Szanaszét hevertek a papírok melyekre rá volt firkantva az aláírása. Hosszú szövegek álltak rajtuk, de nem olvastam el őket. A szemem azonban megakadt az asztal sarkában elhelyezkedő közös képünkön. Még be is volt szépen keretezve.