Dream szemszöge
-Dream.. Beszélnünk kell.
Arcomra egy kisebb mosoly ült ki, mert úgy éreztem nem csak nekem fontos ezt az egészet megbeszélni. Na de pontosan mire akarhat kitérni? Talán nem tetszem neki? Megbánta a csókot? Egyáltalán mire emlékszik belőle? Hiszen részegek voltunk.. Bár én nem nagyon éreztem magamon inkább csak az eset után.. Akkor mintha szín józan lettem volna. És élveztem.. nagyon is.. Nem nagyon ismerem még ezt a fiút, de nagyon megfogott. A sötét barna szemei.. A mosolya.. A tekintete. Mindene annyira.. különleges. És azt éreztem, hogy most már az enyém. Az enyém, és jobban meg szeretném ismerni. De valahol mégis félek hogy Ő nem így érez. Hogy megbánta, nem kellek neki és most szemrehányást akar tenni.. Csak reménykedek hogy nem.
Karomnál fogva húzott be (na kitaláljátok hova? persze hogy a függönyök mögé). Ijedten a szemembe nézett, majd néhány másodperc hezitálás után nekilátott mondanivalójának.
-Szóval.. Először is.. Hagyd, hogy beszéljek mert most elmondok neked mindent. Őszinte leszek veled. Ne haragudj a tegnap estiért.. Nem voltam magamnál, túl sokat ittam. Nem tudom te mire emlékszel.. Mindenesetre én.. Én élveztem és úgy éreztem hogy arra a pár percre visszakaptam a józan eszem. Amióta megláttalak a neten.. Nem is tudom. Mindened annyira megmaradt a fejemben.. A hangod.. Csak arra tudtam gondolni és órákig hallgattam volna. Amikor volt az IRL stream.. Megláttalak maszk nélkül.. És nem tagadom.. Nagyon megtetszettél.. Pedig nem is nagyon ismerlek. Itt pedig.. Nem is mondom.. Valahányszor összeakadt a tekintetünk zavarba jöttem.. A szívem iszonyatosan gyorsan kezdett el verni és azt hittem megfulladok.
Csak mondta, mondta én meg csak hallgattam. Szemem könnybe lábadt szavai hallatán. Hosszasan ecsetelt a történtekről és az érzéseiről amikor egyszer elérkeztünk az én részemhez.
-N-Na és neked mi erről a véleményed..?-Kérdezte kissé félénken.
-Nem sokkal tér el az én sztorim a tiédnél.. Először nem is értettem hogy miért hívtál meg minket aztán Wilbur mesélt rólad. Kíváncsi voltam rád, ezért kicsit utánad néztem. Pontosabban az életedről és a cégedről kerestem infókat a neten. Tetszett az ízlésed, láttam hogy értesz a divathoz. A személyiségedről meg ne is beszéljünk.. Úgy éreztem meg kell ismernem téged és ezért sem bánom azt a csókot sem.. sőt azt sem, hogy ide eljöttem és megismerkedtünk egymással, többek között Willnek köszönhetően. Mondjuk még sok mindent nem tudok rólad ebben biztos vagyok..
-D-Dream.. Ez most nagyon jól esett.. Köszönöm.-mondta, majd lehajtotta fejét, bizonyára elérzékenyült.
Felemeltem a fejét állánál fogva majd ismételten megcsókoltam ezúttal ténylegesen helyén tudva eszemet (tessék?) Hosszú, forró csók volt, minden érzelmet belevittem. Elváltunk egymástól, majd szorosan megölelt.
-M-Mi lenne ha délután elmennénk valahova? Megadom a számomat is.-nézett rám.
-Jó ötlet úgysem terveztem semmit. Cseréljünk számot!-mondtam majd beírtuk egymás telefonjába a hosszú számsorokat.
Mire visszamentünk a többiek is hazamentek. Egy cetli azonban ott hevert az asztalon.
George és Dream!
Hazamentünk, nem akartunk már titeket zavarni. Dream ha mész valahova ne késs sokat, vagy szólj nekünk ha úgy van. Szívesen látjuk Georgeot is!<33
Quackity, Tommy
-Nahát, ez igazán kedves a srácoktól.-jegyezte meg társam.
-Igen. Kocsival vagy?-kérdeztem.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Céges buli
Hayran KurguDream a gépek előtt tölti mindennapjait, mindeközben George egy divatcéget tart fent édesapja halála után. A fiatalok találkoznak, de útjuk bonyolultabb és fájdalmasabb mint ahogy gondolnák.. -helyesírási hibák előfordulhatnak ezért előre is elnézés...