World of Cats: 1. Kötet. A kezdetek [Átírás Alatt]

7. Fejezet-Az igazság

Waffle szemszögéből:
-Anya! Apa! Hugi!-Kiabáltam reménykedve.
-Talán elmentek bevásárolni-Vélekedett Moonlight.
-Nem tudom... Szóltak volna-Mondtam miközben az üzeneteimet lapozgattam-De azért felhívom őket hátha.
Kicsöngött de nem vették fel...
-Hol lehetenek?-Kérdeztem idegesen, miközben újra átfésültem a házat.
-Talán elfoglaltak...-Mondta Sunset
-Nem! Ők mindig, felveszik!-Kiabáltam, könnyekkel teli szemmel
-Dark...-Szólt Sky, de én csak hallgattam-Dark!-Kiabálta hangodabban
-Mivan?!-Mondtam türelmetlenül
-Nézd...
Megtöröltem a szemem és felálltam. Az asztalnál álltak és Sky egy papírt tartott a mancsában.
-Ezt nézd!-Mondta Sky majd a kezembe adta a papírt.
Ennyi állt rajta:
𝐸𝑙𝑟𝑎𝑏𝑜𝑙𝑡𝑎𝑚 𝑎 𝑐𝑠𝑎𝑙𝑎́𝑑𝑜𝑑, 𝑚𝑜𝑠𝑡 𝑝𝑒𝑑𝑖𝑔 𝑡𝑒 𝑘𝑜̈𝑣𝑒𝑡𝑘𝑒𝑧𝑒𝑙...
Ijedten néztem a többiekre, ők is olyan fejet vágtak mint én.
,,Ki írhatta ezt?"
Összenéztünk Birch-el, ő valószínűleg tudta miért fogták el a családom, mert átlagosak vagyunk...
-Miért akarnak elfogni Dark?-Értetlenkedett Sky.
-... Nem tudom...-Feleltem szomorúan
-El kell bujtatnunk! Itt nem maradhatsz!-Mondta Birch, majd a többiekkel együtt kirángatott a kertbe.
-Gyertek!-Indítványozott Moon, majd futásnak eredtünk.

Birch szemszögéből:
,,Szegény Waffle... Nem is értem kinek van szíve ehez... Remélem nem lesz bajuk..."
A bunkerhez értünk. Én ugrottam elsőnek, hogy a levelemmel eltudjam a többieket kapni.
,,Kikéne valamit találni, már biztos hiányzom a szüleimnek. De Waffle-t nem akarom itt hagyni"
Miután Sunset is leszállt a levelemről, elindultunk a nappaliba.
-Dark... Van valami amit nem mondtál el nekünk?-Kérdezte félénken Sky
Waffle-re néztem, ő meg rám, én lassan bólintottam.
-Igen...-Szólt lehajtott fejjel-De mielőtt elmondanám... Tudnom kell, hogy megbízhatok-e bennetek?-Nézett fel
-Persze!
-Naná!
-Még szép!
-Nyugodtan-Válaszoltam utolsónak.
-Rendben...-Sóhajtott, majd belefogott-Hazudtam... A nevem az, hogy Waffle, egy átlagos macskacsaládból származok, nem vagyok varázsmacska. És csak azért hazudtuk azt, hogy ellopta a varázserőm a jégcsaj, hogy legyen ürügyem de úgy gondolom, hogy mostmár éppen idő van arra, hogy elmondjam... Ezt nem mondhatjátok el senkinek, ez nagyon fontos!
-Nem mondjuk el senkinek!-Mondtuk egyszerre.
-Sajnálom Waffle-Mondta Sky
-Köszönöm... De most a fontosabb, hogy ki kell szabadítanunk a szüleimet...Segítetek?-Nézett körbe Waffle.
-Persze!-Mondtuk egyszerre
-Erre vannak a barátok!-Mondtam és erre mindenki bólogatott.

Hát... Nem ez volt a legjobb fejezet... De ennyi tellett tőlem. Sorry. Majd a következő fejezetet hosszabbra írom.
Legyen szép napod/estéd!