Kicsim - BEFEJEZETT

10.

Odabent egy idő után vak sötét lesz, ahogy egyre mélyebbre kanyargunk, közben halljuk, hogy kinyílik a csarnok ajtaja, és több hang egyszerre kezd el utasítva keresgélni behatolók után. Will jól ismeri a helyet, mert egy zsákutcába érve, az egyik tükör sarkát megnyomva behúz maga után egy kis, sötét helyiségbe és becsukja ránk az ajtót.

Pont annyi az alapterület odabent, hogy mi kábé kétszer férünk el. A hangok már csak tompán érnek be hozzánk. A szobában pár felmosófejen és vödrön kívül semmi sincs. Belenevetek Will mellkasába, míg erősen magához ölel.

– Még jó, hogy nem kutyákkal jöttek – mondom alig hallhatóan – Faszán mutattam volna veled a sitten – nevetek megint a pólójába.

Aztán eszembe jut, mit ígértem neki még az irodájában, és letérdelek előtte. Ha már adrenalin, ne legyen csak egy löket, jöjjön egy egész árhullám! Megpróbál leszerelni, de nem engedem neki, nagyon erőszakos vagyok.

Odakintről egyre erősebben lehet hallani a hangokat, ahogy közelednek felénk, de pont leszarom. Kigombolva a nadrágja még az előbbi miatt, és még alig veszem elő a farkát, már a számban van. Hallom magam felett, ahogy nagyon igyekszik visszafogni a hangját, de ez egyre kevésbé megy neki, főleg akkor, amikor majdnem tövig húzom a számba, hogy valahol a torkomban a vége. Kiszalad tüdejéből az összes levegő, és mögém, a falnak kell támassza a tenyereit, hogy kapaszkodva állva tudjon maradni. Közben kezelésbe veszem a golyóit is. Mindenhol teljesen összenyálazom, nyalom és szívom. Esküszöm ilyen hangokat még sosem hallottam kijönni belőle. Aztán beletép a hajamba, és tényleg szó szerint baszni kezdi a számat. Ezt szeretem a legjobban. Összeszorítja a fogait, de még így sem tud teljesen csendben lenni. Annyira izgató ez is, mint minden más is, amit csinál, vagy, ahogy csinál, hogy szó szerint lüktetek odalent. Főleg azután, hogy a szemébe nézek, miközben engem néz, ahogy ott térdelek előtte a farkával a számban. Odakint a rendőrök közben másik irányba haladnak, elhalkul a nesz és a beszédhang. Will pedig felnyög, és míg próbál halk lenni, állandóan morog, amikor a számba élvez. Érzem, hogy remeg a lába, és ujjai görcsösen szorítják a hajamat még utána is sokáig. Nekem kell lefejtenem őket egyenként, amikor elém roskad a földre, és kapkodja a levegőt.

– Mutasd! – lihegi, és a számba mászik, hogy megkóstolja, mire belenevetek.

Érzem, hogy ő is elmosolyodik, majd el is húzódik.

– Mindet lenyelted baszki? Hagyhattál volna nekem is! – hanyatlik hátra a feje a falnak lihegés közben – Így meg kell ismételnünk az egészet – suttogja halkan a fülembe, míg az ölébe mászok és a nyakát csókolgatva hozzá bújok.

Becsukom a szemem és várom, hogy lassuljon a légzése. Amikor sikerül lenyugodnia, elhúzódnék, kezd tényleg kellemetlen lenni, hogy megint így érzelgősködök.

– Maradj még! – húz szorosan magához, és a térdeit is felhúzza, hogy még véletlenül se tudjak mozdulni.

Így pont összeér a nemi szervünk, teljesen összekenem.

– Beindultál, mi? – csókol nevetve a fülem mögé, majd a vállára húzza a fejem.

Csendben ülünk így hosszú percekig. Nem tudom mikor lesz odakint tiszta a levegő, hogy le tudjunk lépni. Felegyenesedek, és próbálom a sötétben kivenni az arcát, de az ujjbegyeimet kell segítségül hívnom hozzá. Tapogatni szerettem volna, mégis simogatás lesz belőle. Aztán szájra puszi, ilyet se csináltam gimi óta. Végül még azt is tűri, hogy az egész arcát beborítsam a puszijaimmal, és csak akkor húzza a fejem vissza a vállára, amikor teljesen körbe értem, vissza az ajkaihoz és egy ideje már csak csókolóztunk.