14

199 28 4
                                    

14 | tizennegyedik


attól a naptól kezdve, jay és jungwon egy párt alkottak. sunghoon barátságosabb lett jake-el, míg heeseung próbálta elfogadni őket és az érzéseit. sunoo és ni-ki még mindig ugyanúgy együtt vannak és ahogy telnek a napok, egyre jobban megszeretik egymást, ha ez lehetséges egyáltalán.

mostmár mindannyian egy nagy csapatot alkotnak. együtt lógnak és a fiúk rájöttek arra, hogy jay, jake és heeseung is ugyanolyan normális tinédzserek, érzésekkel. ők is ugyanúgy törődnek azzal, akit szeretnek.

ma este összeülnek jay házában. filmet néznek, játszanak, beszélgetnek majd és ami a legfontosabb, szép emlékeket fognak létre hozni, közösen.

jake és heeseung már jaynél voltak és szorgosan segítkeztek a házigazdának. elkészítették az ételt és elrendeztek minden dolgot.

'hé jay. hogy halad a kis terved, jungwonnal kapcsolatban?' kérdezte hirtelen heeseung.

'egész jól, hogy őszinte legyek.' mosolyodott el a fiú.

'és mikor tervezel vele... tudod, szakítani? már 3 hónapja együtt vagytok. általában a kapcsolataid 1 hónapig vagy kevesebb ideig szoktak tartani.'

végre jake is felemelte a fejét a hallott mondatok után. egyenesen a szavaival küzködő fiúra nézett, hiszen tudta, hogy hogyan érez.

visszaemlékezés

(az éjszakán, miután elhagyták sunghoon és jungwon otthonát, és már saját lakásukban beszélgettek)

'elmondanád, mi volt ez?' kérdezte jake, utalva az épület tetején történő dolgokra.

'tudod, el kell hitetnem vele, hogy kedvelem. heeseun-'

'most komolyan? ez nem az volt, amit heeseung kért tőled. ezek igaz érzések voltak jay, ismerlek. már csak az arcodról is le tudtam olvasni. boldoggá tesz téged, ami engem is úgyszintén örömmel tölt el. tudni, hogy végre megtaláltad az igazit.' mosolygott jake.

'oké, talán igazad van, de még mindig nem vagyok biztos benne. úgy értem igen, kedves, imádnivaló, gyönyörű, szinte egy mestermű, törődő, a személyisége szeretetre méltó, az ölelései melegek és megnyugvást keltenek bennem, az ajkai olyan puhák és édesek. ki ne felejtsem, hogy imádom amikor elpirul, akárhányszor bókolok neki és- oh a fenébe én tényleg kedvelem őt.'

'végre kimondtad. szép munka tesó.' veregette meg jake, jay vállát.

'nem, nem, nem. jake te ezt nem érted. a tervem az volt, hogy Ő belém szeressen, ami alapvetően sikerült is. de az, hogy ÉN is belé?! mit fogok mondani heeseungnak?'

'tesó, nyugi. elmondod neki az igazságot és meg fogja érteni. mindennek a tetejébe, a barátod, szóval kötelessége elfogadni.'

visszaemlékezés vége

jay ránezett jakere és felidézte mondatait.

'elmondod neki az igazságot és meg fogja érteni. mindennek a tetejébe, a barátod, szóval kötelessége elfogadni.'

'h-hamarosan?'

'jay! az igazat!' kiabálta jake.

'oké. nézd heeseung, tudom hogy a feladatom az volt, hogy érjem el, hogy belém szeressen és aztán törjem össze a szívét, de én... én megszerettem őt és nem tudom megtenni. nagyon kedvelem és nem akarom bántani. kérlek ne haragudj rám.' hajtotta le a fejét jay.

𝟭𝟬 𝗺𝗼𝗻𝘁𝗵𝘀 𝘁𝗼 𝗺𝗮𝗸𝗲 𝘆𝗼𝘂 𝗳𝗮𝗹𝗹 ♡ j.wonOnde histórias criam vida. Descubra agora