𝟭𝟬 𝗺𝗼𝗻𝘁𝗵𝘀 𝘁𝗼 𝗺𝗮𝗸𝗲 𝘆𝗼𝘂 𝗳𝗮𝗹𝗹 ♡ j.won

18

18 | tizennyolcadik

'wonnie! készen vagy már?' topogott jay a bejárati ajtó előtt lassan 10 perce, szerelmére várva.

'sietek!!' kiabált jungwon a hálószobából.

'mehetünk.' érkezett meg a fiú, közel 10 perc után. a fiatalabb elmosolyodott, majd kézenfogva elhagyták otthonukat.

körülbelül egy óra gyaloglás után, megéreztek egy óriási épület elé.

'jay... izgulok.'

'ne aggódj wonnie, minden rendben lesz.' nyugtatta meg jungwon-t az idősebb, majd bementek az épületbe.

'jó napot.' hajolt meg jay.
'tegnap beszéltünk önnel telefonon.' mosolygott jay az előtte ülő hölgyre.

'tegezzetek nyugodtan.' mosolygott a -ránézésről- harmincas éveiben járó nő.
'megtudhatnám a neveteket?'

'park jongseong és yang jungwon.' válaszolt jay, majd a nő kinyitotta kiskönyvét, hogy ellenőrizze a fiúk neveit.

'oh itt is van. kövessetek, kérlek.' mondta a nő miután végig húzta ujját listáján, és meglátta a neveket.

a pár tette, amit az idősebb kért tőle, s követte őt, míg nem egy óriási udvarba érkeztek. a fiúk gyönyörűnek vélték azt, amit láttak. megannyi gyermek, különböző korban futkározik, nevetgél egymással játszadozva.

'maradhattok egy ideig, ha meghoztátok a döntést keressetek meg. sok szerencsét.' mosolygott a hölgy, majd visszasétált a két fiatalt magukra hagyva.

a fiúk leültek a padra, s a gyerekeket nézték, mikor hirtelen egy kislány jelent meg előttük.

'sziasztok~' üdvözölte őket a lány.

'szia szépség.' mosolygott jungwon a fiatalra.

'van kedvetek játszani velem?'

'persze!' mondták szinte egyszerre, mielőtt felálltak.

'el tudnád mondani a neved?' kérdezte jay a kislánytól.

'areum vagyok.'

'és hány éves vagy?' tette fel a kérdést ezúttal jungwon.

'három!' mutatta aprócska ujjaival a számot, miközben arcán egy óriási mosoly jelent meg.

mindhárman boldogok voltak, megismerték egymást és játszottak együtt.

jay megfogta areum egyik kezét, míg jungwon a másikat, s így mentek megkeresni a hölgyet.

'elnézést! azt hiszem, meghoztuk a döntésünket.' mosolygott jay a nőre, majd tekintetét a mellette álló kislányra vezette.

'csodás! erre, kérlek. ki kell töltenetek néhány papírt. oh és areum! mi lenne, ha a szobádba mennél és összepakolnád az összes cuccod?' kérdezte a nő mosolyogva.

'miért?'

'mert lesz egy családod.'

'KOMOLYAN??? EZAZ!!' kiabált örömében a kislány. már majdnem otthagyta a három felnőttet, de előtte szorosan megölelte jay és jungwon lábát.
'köszönöm.' mosolygott, majd szobája irányába futott.

[...]

'hol vagyunk?' kérdezte areum, miközben szülei kezét fogta.

'a plázában.' simogatta meg jungwon az apróság fejét.