Egy kósza érzés amit még nem irtottam ki,
A kerti virágok nem nyílottak ki,
Szúr a fény, a szoba sötét féltekén
Túsz a kéj, a konyak köré képzelgésElejtett, bús a nyár
Bús a tél
Összetörve túl kevés,
Az álmokba szőtt remény.
Naptüske
Egy kósza érzés amit még nem irtottam ki,
A kerti virágok nem nyílottak ki,
Szúr a fény, a szoba sötét féltekén
Túsz a kéj, a konyak köré képzelgésElejtett, bús a nyár
Bús a tél
Összetörve túl kevés,
Az álmokba szőtt remény.