Kossuth tér,
Ahol a napfény,
Pont úgy ér,
Ahogy a nap:fény
Pont úgy élj,
Ne holmi kontúr légy,
Legyél nyers való a vásznon,
Valami megindító,
Amitől valaki más,
Mindent többnek lát most,
Egész egyedi színe van itt a városnak,
A villamosra, metrókra szállóknak,
Én magamban a padon várom csak,
Hogy valaki eltörje, ezt a szép képet
S keresnem kelljen egy újat a térképen.
