2.

193 14 6
                                    

Mondanom sem kell, hogy elkéstem a Statisztika előadásról, és mivel (két kortyot leszámítva) az összes kávém kiborult majdnem ülő helyzetben elaludtam. Ásítva sétáltam ki az egyetem elé, hogy szívjak egy kis friss levegőt.

-Szia Lukey! - karolta át a vállam Ashton, aki a semmiből érkezett, ezért kicsit sikerült is rám ijesztenie.

-Szia Ash. - néztem a nálam nagyjából tíz centivel alacsonyabb barátomra.

-Elég nyúzottnak tűnsz. - vizsgálta az arcom.

-Reggel kiborult a kávém amikor elestem. - dörzsöltem meg a szemeimet, hátha sikerül kiűznöm valamennyire az álmosságot belőlük.

-Elestél? - torpant meg hirtelen. - De jól vagy? Nem ütötted meg magad nagyon? - nézett végig rajtam.

-Jól vagyok, csak hiányzik a koffein. - sóhajtottam. - Ráadásul leöntöttem egy srácot, ami miatt először bűntudatom volt, de aztán kiderült, hogy egy világi gyökér. Szóval most már azt mondom, hogy meg érdemelte.

-Mit szólsz ha meghívlak egy automatás kávéra? - mosolygott rám.

-De annak szar íze van. - fintorogtam.

-Hát ha nem akarsz elaludni a következő előadásodon, akkor fogadd el. - lépett oda a géphez majd elkezdte dobálni bele az aprót.

-Elfogadom a robotkurva kávéját. - gondoltam át, majd fáradtan az előbb említett gépnek döntöttem a fejemet. - Kösz, Ash.

-Nincs mit. - nyomkodta tovább a masinát.

-Komolyan mondom, hogy életet mentesz. - hálálkodtam tovább.

-Holnap mit csinálsz? - kérdezte Ashton amikor már mindkettőnk kezébe egy-egy cappuccino volt.

-Szombat lesz? - gondolkoztam el.

-Igen Luke, szombat lesz. - nevetett fel az összeszedetlenségemen.

-Akkor otthon fetrengek, és valami szar vígjáték sorozatot nézek. - vontam meg a vállam.

-Vaaagy! - nyújtotta el az ,,a" betűt. - Eljössz velem és Calumal kirándulni.

-Ash kedves, hogy meghívjátok a szerencsétlen szingli srácot is, de nem akarok gyertyatartó lenni a randitokon. - ráztam meg a fejem.

-Egy! - emelte fel a mutató ujját. - Attól, hogy most szingli vagy nem leszel automatikusan szerencsétlen is. Kettő! - emelte fel a középső ujját is. - Mi sosem gondoltunk rád úgy mint gyertyatartó, és szerintem nem is vagyunk idegesítően romantikus pár. Három! - csatlakozott még egy ujja a másik kettő mellé. - Jön Mike is szóval nem hármasban leszünk.

-Calum szerencsés amiért ilyen hosszú ujjaid vannak. - vigyorogtam rá perverz módon.

-Igen az. - csatlakozott az említett fiú hozzánk. - Sziasztok. - nyomott egy gyors puszit Ash ajkaira.

-Szia. - mosolyodtam el. - Ne vedd zokon, de te hogy kerültél a semmiből ide?

-Luke, nem teleportáltam meg semmi ilyesmi, egyszerűen csak ide sétáltam. - kócolta össze a hajam.

-Utálom amikor ezt csinálod. - morogtam a hajamat igazgatva.

-Szóval akkor jössz? - tért vissza Ash az eredeti témára.

-Nem tudom. - kortyoltam bele az italomba, aminek egyébként tényleg borzalmas íze volt.

-Gyere! - nézett rám kiskutya szemekkel Calum. - Mike is jön.

-Ki az a Mike egyébként? - vontam fel a szemöldököm.

-A legjobb barátom nagyjából ilyen kicsi korunk óta. - tette Calum a derekához a kezét, mutatva, hogy milyen régóta ismeri a fiút.

-Ide jár ő is. Építészetet tanul. - mesélte Ash. - Nagyon jó fej srác.

-Jönnöd kell Luke! - győzködött Cal tovább.

-Rendben. - sóhajtottam. - Megyek.

-Annyira jó lesz! - lelkesedett Calum. - Biztosan jól kijöttök majd Mikeyval.

-Ha te mondod. - dünnyögtem.

-Több lelkesedést Lucas! - veregetett vállon Ashton.

-De jó! Kirándulok a hányingerkeltően romantikus Cashton párossal és egy random sráccal. - mondtam olyan vidáman amennyire csak tudtam.

-Gonosz vagy! - nevetett Ashton miközben Calum hátulról ölelgette.

-Ti meg túl nyálasak. - forgattam meg a szemeimet. Majd elindultam, hogy kicsit kettesbe tudjanak lenni.

-Luke! Hozz váltás ruhát is! Egy éjszakát egy faházba töltünk. - szólt utánam Calum.

-Erről nem volt szó! - fordultam vissza. - Azt hittem még aznap haza jövünk. Így én nem tudok menni.

-Miért mi dolgod van szombat éjszaka? - döntötte oldalra a fejét Ashton.

-Hát... - gondolkoztam el, de semmilyen kamu kifogás nem jutott eszembe.

-Pont erre gondoltam én is. - bólogatott Ash. - Hidd el jót tesz ha nem mindig csak otthon szomorkodsz, és néha kimozdulsz a barátaiddal.

-Tudom. - haraptam be az alsó ajkam. - Mikor indulunk és honnan?

-Tízkor tőlünk. - mosolygott rám Calum.

-Nem nyolckor? - ráncolta a homlokát Ash.

-Mike kihisztizte a tíz órát. Állítása szerint neki szüksége van a szépítő alvásra. - forgatta a szemeit.

-Szimpatikus a srác. - indultam tovább nevetve.

-Két álomszuszék. - hallottam még Ashton hangját a hátam mögül. 

Latte Macchiato (Muke (& Cashton))Donde viven las historias. Descúbrelo ahora