Latte Macchiato (Muke (& Cashton))

4.

-Végre megérkeztünk! - nyújtózott Ash amint kiszállt a kocsiból.

-Elfáradtál? - ölelte át Calum a párját.

-Csak egy kicsit. - puszilta homlokon.

-Hánynom kell tőletek. - imitált öklendezést Michael.

-Valami amibe egyet értünk. - vettem ki a táskám a csomagtartóból.

-Örülök, hogy megtaláltátok a közös hangot. - karolta át mindkettőnk vállát Cal. - Mivel egy szobába fogtok aludni.

-Hogy mi? - álltam meg lefagyva.

-Erről szó sem lehet! - tiltakozott Michael.

-Hát pedig csak két szoba van a házba. - nyitotta ki Ash az ajtót, az időközben megszerezett kulccsal, amit a tulaj elegánsan egy virágcserép alá rejtett.

-Akkor majd én Calummal vagy veled alszom. - mondta a zöld hajú, Ashnek címezve.

-Kizárt. - rázták meg egyszerre a fejüket.

-Aludhatsz a kocsiba is. - néztem Michaelre.

-Aludj te! - horkantotta.

-Annyira gyerekes vagy! - forgattam meg a szemeimet.

-Te vagy a gyerekes! - bökött felém a levegőbe.

-Calum is megmondta, hogy olyan vagy mint egy emos kislány. - idéztem fel az indulás előtti pillanatot.

-De ő csak viccelt! Igaz Cal? - fordult körbe, hogy megkeresse a barátját, de ő már nem álldogált ott velünk, és ha már itt tartunk Ashton is eltűnt.

-Asszem befoglalták az egyik szobát. - jelentettem ki amikor sehol se láttam egyik fiút sem.

-Ahogy hallom épp az ágyat tesztelik. - fintorgott egyet Michael.

-Legalább nekik jó. - morogtam majd elindultam az üres szoba felé, becsuktam magam után az ajtót amikor beléptem a helyiségbe.

-Most komolyan kicsuktál? - vágta ki felháborodottan az ajtót Michael.

-Te mondtad, hogy nem akarsz velem aludni. - vontam meg a vállam.

-Miért talán te velem akarsz? - húzogatta fel-le a szemöldökét.

-Isten ments! - vágtam rá.

-Baszd ki... - súgta maga elé.

-Ez ennyire meglepett? - nevettem el magam.

-Luke, itt csak egy kicseszett franciaágy van. - nézett rám kissé hisztérikusan.

-Jobb nem is lehetne már. - sóhajtottam, majd kinyitottam a táskámat, hogy elő vegyek egy tiszta pólót.

-Mit csinálsz? - kérdezte amikor levettem a felsőmet.

-Szerinted? - tártam szét a karjaimat. - Sztriptizelek neked bassza meg!

-Mi? - nézett rám elkerekedett szemekkel.

-Átöltözök, mert valami pszichopata leöntött kávéval. - néztem rá szúrós tekintettel.

-Egyenlítettem a számlát. - ült le az ágyra.

Nem válaszoltam neki semmit se, csak átcseréltem a pólóm, majd leültem mellé az ágyra. Én is elővettem a telefonomat, hogy lefoglaljam magam.

-Bejöhetek? - kérdezte Ash egy kopogás után.

-Vagy meztelenek vagytok? - hallatszott Calum hangja is kintről.

-Várjatok! Épp szexelünk! - kiabálta Michael.

-Gyertek nyugodtan. - kiáltottam ki a két fiúnak egy szemforgatás kíséretében.

-Mizu srácok? - fészkelte be magát közénk Ashton az ágyra.

-Semmi. - nyomkodtam tovább a telefonom.

-Mehetünk kirándulni? - kérdezte Calum vigyorogva.

-Igazából rátok vártunk eddig is. - állt fel Michael.

-Mi csak ki pakoltuk a cuccainkat. - vonta meg Cal a vállát.

-Aha. - nevetett Michael. - Elég sok nyögés közepette sikerült kipakolni.

-Mi csak... - kezdett volna magyarázkodni Calum teljesen kipirult arccal.

-Felesleges bármit is mondanod. - legyintett Michael, majd elhagyta helyiséget.

-De mi tényleg csak ki pakoltunk! - rohant utána Calum.

-Minden rendbe? - nézett rám némi aggódással a még mindig mellettem fekvő Ashton.

-Persze.- erőltettem egy mosolyt magamra. - Csak hiányzik. - tettem hozzá halkan.

-Luke. - fogta meg a kezem gyengéden. - Elhiszem, de te meg azt hidd el, hogy jobb nélküle. Megcsalt. Kétszer is. Majd úgy adta elő, hogy az egész a te hibád. Tönkretette az önértékelésed röpke négy hónap alatt.

-Tudom. - gördült le egy könnycsepp az arcomon.

-Te jobbat érdemelsz Luke, csak engedd el azt a barmot, és majd megtalálod azt az embert aki boldoggá tesz.

-Kösz Ash. - öleltem át. - Annyira hálás vagyok neked, és Calumnak.

-Ránk mindig számíthatsz. - simította meg a hátam.

-Menjünk erdőt járni. - engedtem el mosolyogva.

-Gyere! - kelt fel az ágyról majd, felhúzott engem is.