Latte Macchiato (Muke (& Cashton))

16.

-Jó reggelt! - köszöntem vigyorogva Ashnek és Calumnak, akik az egyetem előtti padon ültek. Ashton épp a másik fiú vállán pihentette a fejét.

-Szia Lukey. - mosolygott Ash.

-Nagyon boldognak tűnsz. - bazsalygott Calum.

-Őszintén? Az is vagyok. - bólintottam egyet.

-Ennek annyira örülök! - pattant fel Ashton, hogy átölelhessem.

-Lukey, ha te boldog vagy, én is az vagyok. - ölelt meg Calum is.

-Kösz srácok. El sem tudjátok képzelni, hogy ez milyen sokat jelent nekem. - néztem rájuk hálásan.

-Ez a kicsattanó boldogság nem a tegnapi randinak köszönhető véletlen? - húzogatta Calum fel-le a szemöldökét.

-Nem is randiztunk tegnap. - ráztam meg a fejem.

-Azt ma fogunk. - szólalt meg mögülem Michael. Ezek szerint nem titkolózunk egy másodpercig sem.

-Szia. - fordultam felé mosolyogva.

-Szia Lukey. - megfogta fejem hátulját, és lehúzott magához egy csókra.

-Hű! - nézett ránk Ash tátott szájjal.

-Még, hogy semmit se csináltatok. - utalt Calum a tegnapi videóhívásunkra.

-Akkor tényleg nem volt semmi. De ha már itt tartunk, akkor tud, hogy miattad alakult rosszul a dolog. Végre összeszedtem a bátorságom, kellően romantikus volt az egész helyzet. Szinte már majdnem összeért az ajkunk, erre Calum Thomas Hood hív, és megöli a hangulatot. - bámult szúrós szemekkel Mike a barátunkra.

-Hupsz. - nyelt egy hatalmasat Calum. - Bocsi.

-Mondtam, hogy ne hívd fel őket! - nézett rá rosszallóan Ashton is.

-Tudom, de lementél boltba, és gondoltam addig egy kicsit megleckéztetem őket, hogy miért nem jó ha előttem titkolóznak. - biggyesztette le Cal a száját.

-De nem is titkolóztunk! - tártam szét a kezeimet.

-De amikor Mikeot kérdeztem rólad, és a terveiről semmit se mondott! - mutatott sértetten a fiúra.

-Persze, hogy nem mondtam, mert jöttél volna intézkedni! - dörzsölte meg Mike a halántékát.

-Nem igaz! - tiltakozott a kreol bőrű fiú.

-Calum? - vonta fel Mike az egyik szemöldökét.

-Maximum csak ötleteket adtam volna. - ismerte be végül. - Én csak azt akartam, hogy Luke újra közel engedjen magához másokat, és észrevegye, hogy mennyien csorgatják rá a nyálukat.

-Senki nem csorgatja rám a nyálát. - ráncoltam össze a homlokom.

-Luke, de. Méghozzá nagyon is sokan. - Ash úgy nézett rám mintha valami idióta lennék.

-Látod? - biccentett Calum a zöld hajú fiúnak. - Lukenak szüksége van a pozitív megerősítésre.

-Értékelem az igyekezetedet, de majd én bebizonyítom neki, hogy mennyire tökéletes. - nyomott egy puszit Mike az arcomra.

-Oké. - mosolyodott el Calum.

-Annyira aranyosak. - karolta át Ash a párja derekát.

-Amúgy mi lenne ha nem beszélnétek úgy rólam mintha itt sem lennék? - néztem körbe a társaságon.

-Bocs, abbahagytuk. - nevetett el magát Ashton.

-Amúgy minek kellett ma reggel korábban ide jönnünk? - kérdezte Mike.

-Ja, igen. - jutott Calum eszébe. - Szombaton megint elmehetnénk abba a faházba. Gondolom most már az sem zavar titeket, hogy egy ágyba kell aludnotok.

-Én benne vagyok. - bólintottam.

-Én is. - válaszolta Mike.

-Mennyivel egyszerűbb volt most, mint múltkor. - állapította meg Ash.

-Az oda út is békésebb lesz. Ugye? - nézett rám egy szelíd mosollyal Mike.

-Ha csak össze nem veszünk addig. - döntöttem oldalra a fejem.

-Kizárt dolog. - súgta.

-Lassan nem ártana elindulnunk. - nézett rá Calum a telefonjára.

-Este találkozunk. - csókolt meg Michael. 

~~~~~~~

Hey! Hát ez most ilyen kis rövidke rész lett, de ígérem a következő elég kis romi lesz :D
Ja, és nagyon köszönöm a megtekintések a voteokat, na meg a kommenteket
Love mindenkinek <3