Sötétség [bnha]

12.

Bakugou és Todoroki rögtön átverekedték magukat az osztályon és Deku elé álltak.

- Mondjuk előbb végig hallgathatnátok, mielőtt ítélkeztek! - üvöltött a robbantós.

- Ne haragudjatok, de Midorya határozottan kijelentette, hogy köze van a gonoszok ligájához, vagy legalább is All for one-hoz.  - mondta Iida, miközben a szemüvegét feljebb csúsztatta az orrán.

- Az igazgató engedélyezte Midorya maradását. - mondta Aizawa, miközben  a lépcsöről jött le. - Szeretnék veletek beszélni.

Megvárta amíg mindenki el helyezkedik. Sokan leültek a kanapéra és a székekre, de volt aki csak állva várta hogy a tanár magyarázatot adjon nekik.

- Először is. Midoryát egyelőre nem gyanúsítjuk semmivel. Az üzenet csak rosszul lett megfogalmazva, de már mindent tisztáztunk. Mivel Midoryának tényleg köze van a ligához, ezért megfigyelés alá helyezzük...

A tanár folytatta volna azonban Tsuyu keze fellendült. Miután a tanár egy sóhaj után szót engedett neki, a lány azonnal fel is tette kérdését.

- Mi köze van Midoryának a ligához? Kero.

Aizawa Dekura nézett aki csak egy fájdalmas arckifejezéssel bámúlt maga elé. A hős inkább úgy döntött hogy ezt a fiúra hagyja.

- Ezt majd Midoryának kell elmondani, ha akarja. - meg köszörülte a torkát, majd folytatta. - Ez a megfigyelés titeket is érint. Én fogom Midoryát az iskolához és az iskolában kísérni minden nap. Azt is tudnotok kell, hogy felköltözött a felső emeletre, illetve én is felköltözök mellé. Így  az emeleten kamerákat helyeztek el. Midoryának este nyolcra a szobájában kell lenni, ugyan is éjszakára be zárjuk, szóval utána kérlek ne zavarjátok. Illetve kapott egy képességgátló karperecet, így az engedéjem nélkül nem is használhatja a képességét. Vagyis de, mert ez nem teljesen olyan mint a képességgátló bilincsek. Ezek inkább csak megfigyelik az embert és ha használja a képességét akkor ezt csipogással jelzi. Szeretném kérni tőletek, hogy mivel nem lehetek ott mindenhol fokozottan figyeljetek rá. Iida, Yaoyorozu, ti vagytok megbízva ezzel a feladattal.

A két említett csak bólintott. Kicsit feszéjezve érezték magukat, mivel még mindig nem tudták mit is tett pontosan Midorya.

- Csak hogy egy kicsit feldobjam a hangulatot... - köszörülte meg egy kicsit a torkát. - Eri és Present Mic sensei is beköltözik a felső emeletre.

Mindenki értetlenkedve nézett kivéve Dekut aki mosolyogva nézte a senseit.

- Hogy hogy sensei? - kérdezte Jiro, Erit még értette, de Present Mic-et már nem tudta hova tenni.

- Erinek én vagyok a mostoha apja... Mic meg hát ő meg a férjem.

Sokan meglepődtek. Páran csak mosolyogtak. A lányok sikítva fangörcsöltek majd ezer és ezer kérdést tettek fel Aizawának, aki próbálta őket megválaszolni.

Pár perccel később Kaminari megszólalt.

- Sensei? Pénteken tartanánk egy ilyen buli szerűséget. Ez lenne az első. Midorya ugye el jöhet? Itt lesz a koliban.

Izuku meglepődött. Tudta hogy a többiek bulit akarnak tartani, de arra nem számított, hogy a többiek még ezek után is meg akarják hívni. Meglepődöttségét tovább fokozta, hogy az osztály többi tagja is könyörögve nézte a tanárukat.

- Rendben. - egyezett bele Aizawa, majd kiment az épületből.

A többiek sem maradtak sokáig. Sokan felmentek a szobájukba. Páran a konyhában csináltak maguknak valamit enni. Szintén mások leültek Izukuval filmet nézni. 7 órakor Deku úgy döntött felmegy bepótolni az órákat amiket kihagyott. Már tanult egy ideje, amikor egyszer csak kattanást hallott. Aizawa bezárta az ajtót. A fiúnak ekkor esett le, hogy a reggelijén kívül nem is evett semmit. Nem mindha éhes lett volna, de hosszú napja volt valamit még sem ártott volna bevinni a szervezetébe. Mondjuk most már úgy is teljesen mindegy volt. Befejezte a tanulást, majd elindult a szobához tartozó fürdőbe. Gyorsan megmosakodott, majd lefeküdt. Tudta hogy nem fog aludni egy ideig, de még is inkább forgolódott. Tényleg nem aludt el csak órák múlva. Ráadásul nem is aludt valami jól.

Álmában megint ott volt. A sok gyerek között akik sorra tünedeztek el mellőle. Már csak öten maradtak, majd Izuku tűnt el. A volt orvosok gyűltek köré, akik szúrkálták különféle tűkkel.

Hirtelen felriadt. Azt sem tudta, hogy hol van, majd megérezte, hogy valaki bíztatóan a vállára helyezi a kezét. Ez valaki pedig Aizawa volt aki aggódó tekintettel kezdte el simogatni a fiú hátát. Deku ekkor körbe nézett. Present Mic az ajtóban állt ugyan úgy aggódó arccal. Eri Mic mellett állt síros szemekkel.

- Mostmár minden rendben. - mondta Aizawa és elengedte a fiút.

- Mi a baj, Deku? - kérdezte Eri miközben az ágyhoz sétált, majd felmászott rá és le ült Dekuval szemben.

- Rémálmom volt. - mondta a fiú és egy mosolyt erőltetett az arcára, a kislány azonban nem mosolygott vissza rá, továbbra is aggódva figyelte.

- Sikítottál. Azt kiabáltad hogy ne bántsanak. Ilyen rémes volt? - kérdezte a kislány.

- Igen borzasztó volt. - mondta Deku, majd Eri megölelte.

- Tudod, nekem is vannak rémálmaim. - folytatta a kislány. - Nekem Overhaul-ról. Mert ő bántott. Álmaimban  visszajön értem és elvisz magával. Neked is ilyesmi volt? - kíváncsisodott a kislány.

- Tudod, engem is hasonló emberek bántottak mint téged, és ha egyedül alszok akkor mindig rosszat álmodok, de az segít ha valaki mellettem alszik, akkor mindig jó álmaim lesznek. - mosolygott Izuku mire a kislány is visszamosolygott.

- Gyere Eri, mostmár menjünk aludni. - szólalt még Present Mic majd kivitte a kislányt a szobából.

- Szeretnél valamit Midorya? - kérdezte a sensei miután a másik kettő kiment.

- Itt aludhatna Shoto és Kacchan?  - kérdezte meg pár perccel később.

Aizawa csak bólintott, majd kiment. Pár perccel később Izuku már barátaival össze bújva aludt.