Hát hogy is mondjam... Nehéz lesz. Úgy éreztem menni kell vacsorára. Így hát átöltöztem egy szolgáló segítségével hagyományos asgardi viseletbe, és lementünk vacsorázni. De a vacsora volt a legkínosabb. Loki mellet kellet ülnöm, és Thor néha olyanokat kérdezett, hogy abba még én is belepirultam. Kezdte azzal, hogy tervezünk-e közös gyereket. Hevesen bólogatni kezdtem, nemleges választ adva, míg Loki egyből rávágta, hogy kettőt is. De az étkek legalább finomak voltak. Az nyújtott nekem vigaszt. Mindig akkor vettem a számba az ételt, mikor Thor kérdezett tőlünk valami, furát.
-És mikor tervezitek az esküvőt?-Kérdi hatalmas mosollyal az arcán. Bárcsak letörölhetném...
-Hát még nem tudom...vagyis tudjuk.-kezdek bele.
-De hát édesem... Úgy volt, hogy mához egy hónapra tartjuk meg.
Pont ekkor kaptam be egy falat csirkehúst. És majdnem megfulladtam benne. Köhögtem, fulladoztam, de még le is borultam a székről. A bor után nyúltam,de Loki felsegített, és gyengéden megveregette a hátam.
-Talán valami baj van ezzel az időponttal? De hisz' már tegnap, az eljegyzés után, mindent átbeszéltünk.
-Ja, nem csak azon gondolkozom, hogy milyen gyorsan telik az idő. -Mentem ki magam, és közben elképzeltem, hogy hogyan fojtom majd meg Lokit, egy kanál vízbe, ha visszamegyünk a szobába. Csodálattal veszem észre, hogy mindenkinek, még nekem is, minden eltűnt a tányérról. Felálltam megköszöntem, és bevonultam a szobába, Lokival az oldalamon. Megvárom, míg becsukja az ajtót, és lehordom. Hogy lehetett ennyire barom!?
-Miért? Mit csináltam?
-Hogy mit!? Semmit, csak annyit, hogy megterveztem az esküvőmet, amire kurvára nem vagyok felkészülve. Ja, és persze belegondoltál abba, hogy én még csak 18 éves vagyok? És egyáltalán, miért az én születésnapomra tetted az esküvőt? És honnan tudtad, hogy akkor van? Válaszokat! Válaszokat kérek, de azonnal, Loki Laufeyson!
-Ha hagynál megszólalni...
-Hagylak.-Vágok bele a szavába.
-Szóval... Nem tudtam, hogy akkor van, csak mondtam egy adott dátumot.
-DE MIÉRT PONT EGY HÓNAPRA?-Vágok bele megint a szavába.
-Szóóval. Azt én se tudom, csak mondtam egy dátumot, de ne akadj ki.
-Addig mindent el kell rendezni, nem úgy megy az!
-Higgadj le, itt a szolgáló mindent elvégeznek.
Seggfej.-Gondoltam magamban. Jaj. Most gondolok bele, hogy mit is csináltam. Elszöktem otthonról, hozzámegyek egy -az apám szerinti- pszihopatához, és közben Loki pedofil, mert legalább vagy 2000 éves. Ha nem több vagy kevesebb. Bár annak örülnék, ha kevesebb lennék.
Eközben Midgárdon:
-MIT ÉRTESZ AZON, HOGY SZAKÍTOTTATOK?!
-Hát, igen, Mr. Stark, mi együtt v-voltunk, és hát...
-ÉS SZERINTED ÉN MEGENGEDTEM, RUGDALÓZÓ?!
-Nem, de...
-ÉS MIÉRT NEM VIGYÁZTÁL RÁ?! MIÉRT SZAKÍTOTTATOK?!
-Hát az úgy volt, hogy... - Látszik a barna hajú fiún, hogy beszart. Nem mer a férfi szemébe nézni.
-NA IGEN?! - Tony Starkon látszik, hogy a lányáért ölni tudna. Ha még a lány nem is tudta. Ahogy hallgatta a fiú beszédét, egyre dühösebb lett. Úgy gondolta nem vigyázott eléggé a lányára. Ezért a mesterséges intelligenciával fogja megkeresni.
-P.É.N.T.E.K! Kérlek keresd meg Elyont, a telefonja alapján!
-De uram... Elyon telefonja itt maradt a Toronyban...
-Basszus!-Mérgelődött, Tony. Úgy érezte tehetlen. De nem! Van még egy esély...-P.É.N.T.E.K! Kapcsolódj rá a világ összes kamerájára, és keresd meg Elyont!
Kis szünet múlva megszólal a virtuális segéd.
-Nem találtam, uram.
-Ez a nagy baj...
Asgard:
MELLETTE KELL ALUDNOM!!! A fürdést is nagy nehezen letudtam, nélküle, és eléggé szégyelltem magam előtte egy szál pizsamában. És még mellette is kell aludni...
-Nem harapok! Aludhatsz velem nyugodtan!
Ásítottam, és félve, de bebújtam mellé az ágyba. Lekapcsolta a villanyt és jo éjszakát kívánt. Behunytam a szemem, és már aludtam is.
Reggel
Inkább fel se keltem volna. Arra ébredek, hogy a mellkasán fekszem, míg ő gyengéden, mégis szorosan öleli a derekam. Felálltam, és éreztem, hogy a pillangók a hasamba elég vad táncot járnak.
ESTÁS LEYENDO
Stolen Hearts //Loki ff MAGYAR// 𝐵𝐸𝐹𝐸𝐽𝐸𝑍𝐸𝑇𝑇
FanficRemélem tetszeni fog. Ez a kis sztori régóta bennem, van...