7.rész

349 15 0
                                    

    Reggel a karjaiban ébredtem. Éreztem meleg ölelését. Nem volt szívem kikelni mellőle ezért inkább még vártam egy darabig. Szerencsére hétvége volt, így nem kellett sietni semerre.
    Kissé közelebb bújtam hozzá, majd átkaroltam. Hiába nem volt ébren, mégis érezte jelenlétem, s ezért még szorosabban magához ölelt. Csak csodálni tudtam őt. Egy oly híres srác mint ő tart a karjaiban... Erre gondolni sem mertem volna, mégis valósággá vált.
   Rápillantottam a telefonom kijelzőjére, láttam, hogy még korán van így hát megpróbáltam visszaaludni.
    Hírtelen arra leszek figyelmes, hogy valaki kopog. Nem vetettem rá nagyobb figyelmet, mire hírtelen kinyitotta az a személy az ajtót. Lau volt az. Azzal rontott be, hogy megfeledkeztem valamiről, de amikor észrevett engem Ati karjaiban, megnyugoddot s csak mosolygott.

-Majd később mondj el mindent-súgta nekem hisz nem akarta Atit felkelteni.

   Bólintottam lágyan hisz nem akartam nagyobb mozzanatokat kreálni, a végén még felkeltem, s akkor vége lenne az egésznek. Lau távozott a szobából hisz tudta, hogy most jobb minket egyedül hagyni e pillanatban.
    Hírtelen rápillantottam Atira. Oly mosolygós fejet vágott, már csak azon gondolkodtam vajon mit álmodott, mi miatt mosolyog ennyire. Újra álomba szenderültem egy kis idő után.
    Már dél felé járt az idő amikor különös eseményekre lettem figyelmes. Kinyitottam szemeim, s csak arra lettem figyelmes, hogy Ati óvatosan megpuszilja a homlokom. Erre elmosolyodtam.

-Jó reggelt szépség-keltett fel-, hogy aludtál?

-Egész jól - vágtam rá.

   Erre mindketten elpirultunk, s csak zavarodottan néztünk egymásra pár pillanatig. Tekintetem a szemeire szegeződött. Olyannyira csillogtak mint a csillagok, talán még annál is fényesebben.
   A konyha felé vettük az irányt. Főztem két csésze kávét s addig ő nekiállt szendvicset készíteni. Hiába ellenkeztem, mégis nem engedett akaratából. Nem is tudtam, hogy szeret főzni, ételt készíteni (mivel a szendvics készítést nem igazán lehetne főzésnek nevezni xdd).
    Amikor mindketten végeztünk, megittuk a kávét, s elfogyasztottuk a szendvicset.

-Ez baromira jó- mondtam két harapás közt.

-Neked bármit. -felte- A kávé is eléggé ízletes.

   Ránéztem. Éreztem, hogy elpirultam a szavai hallatán. Kissé közelített felém. Egybenéztünk. Egy kis huncut mosolyt véltem felfedezni ajkain. Elmosolyodott, majd közelíteni kezdett. Összenéztünk, majd átkarolt.
  Közelsége oly melegséget adott a szívemnek, mint amit azelőtt még soha nem éreztem . Ránéztem. A szemeit az ajkaimat kémlelve véltem felfedezni. Tekintetét a szemeimre terelte. Lehetett látni a reménységteli tekintetét ami csak arra vár, hogy megadjam az engedélyt. Közelebb hajolntunk egymáshoz. Már csak pár centi választott el minket egymástól amikor valaki berontott az ajtón.

- Umm.. Talán rosszkor jöttem? - nevetett fel Lau- Csak be szerettem volna neked mutatni valakit de szerintem most hagylak...

-Ha már itt vagy, nehogy elmerészelj menni- mondtam kissé mérgesen, majd felnevettem mert tudtam, hogy sose tudok komoly lenni.

-Szóval bemutatom Grétát. Ati már biztosan ismeri.

  Gréta köszönt, majd beinvitáltam őket a kanapéra, hogy foglaljanak helyet. Beszélgetni keztünk. Grétiről megtudtunk egyet s mást és ő is rólunk. Kicsit később már unatkozzunk így arra az elhatározásra jutottunk, hogy el kellene menjünk valamerre.
   Gréti már indult is volna velünk amikor Lau visszafogta.

- Hadd legyenek ők most csak ketten-suttogta a fülébe-, ne aggódj, még biztosan fogtok találkozni máskor is.

   Erre Gréti bele is egyezett, s elhagyták az otthonom. Elindultunk egy kisebb pizzázóba( és igen, így délben nem a legjobb a pizza de ez van). Kimentünk az utcára. Kicsit sétáltunk majd fázni keztem. Ezt nem mondtam el neki, mégis valahogy rájött, s nekem adta a szetterét.
   Olyan jó illata volt, nem akartam volna levenni. Kis idő mulván elértünk az étterem bejáratáig. Kinyitotta számomra az ajtót, ami egy elég kedves dolog volt tőle. Elfoglaltuk az asztalunkat majd jött a pincér. Leadtuk a rendelésünket, majd beszélgetni kezdtünk. Úgy döntöttünk, hogy inkább otthon esszük meg a pizzát.
  Miután kihozták a rendelésünk, ki fizettük s elindultunk az otthonom felé. Magához húzott s átkarolt annak érdekében, hogy nehogy bajom essen.
  Miután felértünk a lakásomra, a szobám felé vettük az irányt. Kiválasztottunk egy filmet( ezt most dönts el h meiket xdd), majd hozzá is láttünk a pizzához. Egy jó meleg takaróba bújtunk majd rá feküdtem a mellkasára. Simogatni kezdte a hajamat. Egy csodás érzés volt. Semmi kétség se volt azzal kapcsolatban, hogy a mai estét is nálam fogja tölteni.

    Hellósztok drágáim. A mai részre ennyit terveztem volna, remélem, hogy tetszett. Már most a hét elején szerettem volna kiposztolni egy részt mivel most nagyon tesztes időszakomat élem a suliban így nincs túl sok időm. Nem ígérek semmit de lehet, hogy a hét vége felé még fogok kirakni egy részt de nem szeretnélek túlságosan bíztatni titeket.
  Legyen további szép napotok, én Nóri voltam, legyen szép napotok :3

majdnem az igazi //Befejezett //Where stories live. Discover now