majdnem az igazi //Befejezett //

8.rész

  Eljött a reggel. Csak arra vágytam, hogy ez az egész sose érjen véget. Sajnos nem egy álom világban élünk így ez aligha lehetséges.
   Arra nyitom ki a szemeim, hogy engem figyel. Hírtelen felsikítottam hisz majdnem teljesen halálra rémített. Erre ő is megijedt. Egymásra néztünk és kínunkban nevetni kezdtünk.

- Nem akartalak megilyeszteni. - nevetett fel.

- Ez nem a te hibád. - nevettem majd ásítottam egyet.

- Látom picit fáradt vagy. - ezzel ki is rohant a konyhába.

   Kis időn belül két csészényi gőzölgő kávéval tért vissza. Egy nagy mosollyal átnyújtotta nekem, majd inni kezdtük. Annyira jó volt a kávé, hírtelen felé fordultam s megöleltem hálám jeléül. Kissé megszeppent, majd letette a kávéját s átölelt. Egy darabig ölelkeztünk majd egymásra néztünk.

-Én.. -szólaltam volna meg nagy kínomban de erre közbevágott

Shh-csititott le-, nem kell semmit se mondanod.

  Mélyen a szemembe nézett. Látszott rajta, hogy vágyik valamire. Közelebb hajolt hozzám. Csak néztünk egymásra egy darabig. Úgy csillogtak szemei mint a leg fényesebb csillagok az égen vagy akár a leg ragyogóbb égkövek, kristályok. Megtörtént, rámnézett majd mire szólni akartam volna, csak azon kaptam magam, hogy megcsókolt. Persze nem elleneztem. Kis idő után rámnézett.

- Ezt most akkor azt jelenti, hogy...

- Mond meg te. -  feleltem rá hisz tudtam, hogy mire akar kijukadni.

    Erre mind ketten elpirultunk . Közös elhatározással arra jutottunk, hogy jobb lenne egy kicsit sétálni. Csak kínosan néztünk egymásra egy ideig amikor különösen ismerős embereket véltem felfedezni. A régi barátaim egy része volt az. Integetni kezdtek nekem. Elmesélték, hogy beszéltek Lauval aki megadta nekik a lakcímem így megtudták, hogy a mellettem lévő apartman kiadó, így ragadtak az alkalmon,hát mellém költöztek.Erre megöleltem őket.

- Szóval...

-Szóval? - kérdeztem vissza

-Szóval, ő a pasid talán? - kérdezték mind egyszerre

     Erre zavarba jöttem majd rá néztem Atira. Elmosolyodott.

-Valami olyasmi. - kacsintott rám.

    Hírtelen elállt a lélegzetem. Én és a híres Azahriah mint egy pár? Már furcsa akár belegondolni is.

-Szóval az álom valósággá is képes válni- mondtam egy picit hangosabban a kelleténél.

   Erre Ati felnevetett, s nevettek vele a többiek is. Egymásra néztünk s mindketten elpirultunk. Valami random palik jöttek felénk, s erre Ati a lehető legközelebb húzott magához s átkarolt oly erősen, hogy szinte alig kaptam levegőt.
     Nem panaszkodhattam hisz jó tudni, hogy annyira magának akár, s ezt tudatni akarja minden egyes sráccal aki valaha is akár rámnézett vagy rólam ábrándozott. Még egy darabig sétáltunk majd elköszöntünk s Atival felmentünk a lakásomra.
  Egy kisebb beszélgetésbe keveredtünk. Végül kikunyerálta, hogy ma is maradgasson de azért azt tudtuk jól mind a ketten, hogy ez az egész itt a szüleim otthonába nem sokáig mehet.
     Az elkövetkezendő maradék nagyjából fél napot filmnézéssel és Insta liveolással töltöttük. Egy ponton elkeztem írni a könyvem amit ő sunyin le is fotózott, s kirakta sztoriába azzal a mondattal, hogy"  Lehet őt is követni mert jár neki".
   Később kicsit chateltünk Deshsel meg haverjaimmal majd elmentem zuhanyozni. Véletlenül( persze persze xd), rámnyitott amire én elsikítottam magam, még szerencse, hogy szüleim épp nem voltak itthon. Erre vissza osont a szobámba s ott várt amíg végeztem. Elmosolyodtam tették de azért kissé feldúlt voltam eme véletlen miatt. Miután kijöttem, átadtam neki a fürdőszobát, hogy mostmár tevékenykedhet ott.
   Nagyjából 5 perc múlva már vissza is tért a szobámba s belehuppant az ágyba. Hozzábújtam, majd kis idő múlva elaludtunk.

~~~~~

     Nah hellósztok. Remélem ez a rész is tetszett nektek. Most lehet, hogy pár személynek ez nem volt elég tartalmas, én sem vagyok vele teljesen megelégedve de ki akartam már rakni hisz egész héten nem írtam le egy mondatot sem. Mára ennyi lett volna, jövőhéten találkozunk, puszilok mindenkit, legyen csodás hetetek.