//BEFEJEZETT //
Lexa is csak egy átlagos iskolai diáklány, egy valamennyire átlagos élettel. Egy nap hírtelen elköltöznek, ami sokk ként illeti, de idővel hozzászokoik az új körülményekhez.
Kalandos életszakaszát mutatja be ez a kis rövid történet...
Tehát eljött a kedd reggel. Kissé szokatlan volt egy teljesen új helyen ébredni, de örömmel fogom majd megszokni, hisz most egy álom vált ezzel valóra. Egy álom amiről sose álmodtam mégis egy csodás ajándék.A karjai melengettek, szívemet a melegsége járta át. Nem akartam kikelni karjaiból de meg kellett tennem hisz vár az iskola. Még pihentem egy kicsit majd azt vettem észre, hogy ébredezik. Szerencsére most nem volt ki felriasszon minket hisz Lau még nem tudja, hogy elköltöztem. Az ablakon besütött a napfény, megvilágosította a teret. A nagy fényességre Atinak kipattant a szeme, s körbenézett. A tekintete felém terelődött s egy mosoly húzódott ajkain.
- Jó reggelt szépség. Éhes vagy?.... Mert én igen.
- Ez milyen kérdés?-nevettem el magam
-Meki jó lesz? - kérdezte
Bólogattam, majd a ruhásszekrény felé vettem az irányt. Egy kék farmer, fekete póló meg egy lenge ing alkotta a szettet egy fekete kistáskával végül pedig egy pár piros cipővel odatoldva.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
(KB ilyen)
Közben Ati is felöltözött a szokásos Atis ruhákba. Elkisért a bejáratig majd mint ahogyan illik előre engedett s kulcsra zárta az ajtót. Beültünk a kocsijába, s elindultunk a mekibe. Kis idő múlva oda is érkezdtünk, s leadtuk a rendelésünket. A kajával kézben elindultunk egy közeli erdős részhez. Ma valami csoda folytán nem kellett menni a suliba mint ahogy később kiderült, aminek persze mind a ketten örültünk. Egy nagy fa árnyékában egy tiszta vizű tó mellett telepedtünk le. Mintha Ati mindenre gondolt volna, hisz már vette is elő a takarót amit leterítettünk a földre. Kissé fázni kezdtem egy idő után, amit ő is észrevett, s nekem adta a dzsekiét. Átkarolt egy kézzel, s közben izgatottnak tűnt. Rámnézett elpirúlva majd a fülem mögé igazgatta az egyik hajtincsem. Elémkúszott, rámnézett majd megszólalt;
- Lennél a barátnőm? - tette fel a kérdést vágyakozó szemekkel. - Tudom, hogy még alig ismerjük egymást de te nagyon sokat jelentesz nekem.
- Igen, lennék a barátnőd. - mondtam, majd a karjaiba ugrottam.
Most ebben az egy alkalomban tényleg hátraesett de szerencsére nem sérült meg. Még egy darabig sétáltunk a parkos résznél majd elindultunk Lauhoz és Deshhez. Beültünk az autóba és Lau felé vettük az irányt. Amikor be léptünk a lakásába eléggé meglepődtünk. Desh is ott volt és épp filmeztek. Lau, Desh karjaiban pihent s amikor megláttam minket akkor eléggé megilyedtek.
- Ez nem az aminek látszik. - mondták szinte egyszerre.
- Nincs semmi gond, sőt örülünk nektek. - feleltük vissza.
Erre ők megnyugodtak. Nem haboztak tovább, minket is meghívtak filmet nézni. Elhelyezkedtünk a kanapén, majd Lauék beszámoltak arról, hogy mi volt eddig a filmben így lesz egy kis fogalmunk arról, hogy mi is történt eddig. Elmesélték, hogy hogyan jöttek össze, s rólunk is kérdezgettek. Amikor megtudták, hogy ma mi is történt akkor gratuláltak nekünk. Megéheztünk ezért ettünk valami random kaját, majd kis idő múlva elmentünk haza.
________________
Hellósztok. Ennyi lett volna a mai részre, remélem tetszett. Lehet, hogy pár helyen kissé zavaros az eseménysor de pont most vagyok a suliban és szünetekben írtam pár sort. Majd a kövi rész kB jövőhét közepe felé fog kijönni de még nem biztos. Na byee.
