17.rész

238 13 5
                                    


      Amikor leérkeztünk a nappaliba, mindenki nagyra kerekedett szemekkel nézett ránk, majd jobbra, s balra. Lau és Gréta (mivel idő közben ő is megjelent), ujjongásba fakadtak, majd Lau felénk futott s megölelt minket. Annyira szorosan átölelt, hogy alig jutottam levegőhöz. Miután Laura kellően átölelt minket, Ati a zsebébe nyúlt majd egy kis ékszeres dobozt húzott elő, ezután pedig féltérdre ereszkedett. Nagyon lesokkoltam, hisz nem tudtam, hogy mire is készül.

- Kedves Alexandra- kezdett bele- Te nagyon fontos vagy nekem így kérlek fogadd el ezt a kis ajándékot tőlem- mosolyodott el majd kinyitotta a dobozkát.

Egy csodaszép nyakék rejtőzött a dobozban

Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.

Egy csodaszép nyakék rejtőzött a dobozban. Közelebbről szemügyre vettem. Nagyon szépen mintázott volt, gyönyörű elrendezéssel. Nagyon szépen volt mintázva, csodálatos volt.

- De.. De ez nagyon drága lehetett-szeppentem meg majd amikor vissza szerettem volna utasítani az ajándékát, közbevágott

- Ez nem is drága ahoz képest, hogy mennyire de mennyire vissza szeretnélek visszakapni, s ez a kis ajándék csak arra van, hogy kifejezzem azt, hogy mennyire sajnálom a történteket- sütötte le a szemét-Kérlek hordjad- nézett rám.
  
   Erre nem tudtam mit szólni, csak mosolyogtam mint egy őrült majd heves bólogatásokkal vettem át a csodaszép nyakéket.

- Édesem, kérlek beraknád a nyakamba? -néztem rá

- Hát persze. -bólintott majd óvatosan a nyakamra tette a gyémánt kövekkel borított csecsebecsét.

   Hálám jeléül szorosan megöleltem, majd egy gyengéd csókot nyomtam az ajkaira. Leültünk a többiek mellé majd kibontottam az ajándékokat. Nagyrészt csokoládét, gyertyákat, színes ceruzákat, mivel nagyon szeretek alkotni, s persze a ceruzákbol is a jófajtákat, meg még kisebb apróságokat kaptam. 
      Mindenkinek szépen megköszöntem az ajándékokat, meg persze a jelenlétet majd szórakozni kezdtünk. Újra 13 éveseknek éreztük magunkat. Volt itt minden sorjában; karaoke, Just dance, felelsz vagy mersz... De persze egy pici alkohol is becsúszott. Nem annyira sok, hogy lerészegedjünk, de ahoz pont elég, hogy az autót Lauráéknál hagyjuk. Nagyjából két üveg sör ami lemehetett a torkunkon.
      Majd egyszer csak eszembe jutott, hogy össze kéne pakolni a holmiaimat, hogy hordjam vissza Atihoz ezért pakolni kezdtem, majd hosszas búcsúzkodás után el is indultunk hazafele. Vagyis csak akartunk volna, hisz idő közben kiderült, hogy Gréta nem ivott egy pohárral sem, s jogsia is van így haza tud minket vinni. Be is pakoltam a holmiaim Ati autójába majd Gréta vezetésével haza is indultunk.
     A lakásunktól, Gréta már csak másfél utcára lakik ígyhát a további utat gyalog tette meg, miután leparkolta Ati autóját.
     Amikor beértünk a lakásba, Ati hírtelen feszülté vált de egyben mosolygott is. A hálószoba felé vettem az irányt,hogy lepakoljam a ruháim, amikor azt vettem észre, hogy az ágyon egy rózsa szirmokbol kialakított szív található, benne a neveink kezdőbetűivel, A&A ;
    Erre nagyon elmosolyodtam s szaladtam is vissza Atihoz.

- M.. Mi a gond életem? - kérdezte kissé kétségbeesetten- Talán ez túl sok neked?

-Dehogy is te szamár. - nevettem el magam majd a karjaiba ugrottam s nyomtam egy csókot a szájára.

    Mivel még nem volt szívem elrontani amit készített, letelepedtünk a kanapéra, s filmezni kezdtünk. Egy adott ponton már a hajamat kezdte babrálni. Bevallom nagyon jól esett, s már hiányzott, hogy oly rég nem ért hozzám még egy pillanatra sem.

~~~

   Miután véget ért a film, már nagyjából fél 11 felé járhatott az idő így elmentem volna tusolni. De csak mentem volna, mivel alig léptem be a fürdőszobába máris Atit véltem felfedezni magam mögött. Kérlelően nézett rám, amire én csak bólogattam miközben halványan forgattam a szemeim, de nem haragból hanem csak a vicc kedvéért. 10 perc alatt le is tusoltunk mind a ketten majd megmostam a fogam, s mivel én hamarabb végeztem, beosontam a hálószobába, s kerestem magamnak egy pólót az övéi közül.
     Mivel csak egy oversized pólót kaptam meg, ezért szinte olyan nagy volt rám, hogy majdnem kétszer is belefértem volna.

- Nahát ez tényleg jobban ál neked, mint nekem- nevette el magát Ati, a hálószobába belépve

- Hát én már egyszer megmondtam, hogy hogyha felveszem egyik ruhadarabod, akkor azt biztos, hogy soha vissza nem kapod. - nevettem el magam- De nyugi, azért ezt most kivételesen visszakapod.

   Erre egy többé-kevésbé perverz mosolyt kanyarított az arcára, majd behuppant az ágyba, s a mellette lévő helyet paskolta, ezzel is jelezve felém, hogy feküdjek be mellé. Amikor lefeküdtem, gyengéden de mégis szorosan magához ölelt s betakart.

- Te lány... El sem mered képzelni, hogy már milyen szinten hiányoztál nekem. - súgta a fülembe, miközben mélyen beleszippantott a hajamba. - Na de jó éjt, kedvesem. - mondta, miközben egy lágy csókot nyomott az ajkaimra.

     Kevésbé nagy sikerrel, de sikerült elaludnunk. Kitudja mennyi idő után, nagy rémülten arra ébredtem , hogy valami, vagy valaki nagy zajt csap a kertben. Mint valami karmolászás, legalább is ahoz hasonló...

Na helló mindenki.
Ennyi lett volna a mai részre, remélem tetszett.
A mai nem sikerült túl hosszúra, de ennek az oka az az, hogy lassacskán kezdek kifogyni az ötletekből.
Még nagyjából 5-6 rész, talán kevesebb, talán több, ami várható, majd vége a történetnek.
De már most készülök egy új Atis ff-el így még biztosan lesz mit írni.
Ennyi lenne mára, sziasztok!

_______________

812 words
_______________

majdnem az igazi //Befejezett //Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin