majdnem az igazi //Befejezett //

16.rész

      Miután elmentek, semmit se sejtve lehuppantam a kanapéra, bekapcsoltam egy sorozatot majd vártam Atiékra, hogy hazaérjenek.

~~~

     Nagyjából két óra elteltével megrezzent a telefonom. Nem tudtam, hogy ki lehet ígyhát megnyitottam. Amit láttam az olyan érzés volt mintha nagy erővel bele döfött volna belém egy tortakést. Ati volt ott azzal a lánnyal aki a suliban rámászott. Csókolóztak. Egy világ tört abban a pillanatban össze bennem. A szomorúság és egyben a düh cikázott bennem. Azok a gondolatok voltak a fejemben, hogy Miért? Tehát erre is képes? Az a szemét? Miest odaérek aztán jól beolvasok annak a lánynak! Ezt, hogy merészeli?

   Nem bírtam tovább összeestem a kanapé előtt, majd könnybe lábadtak a szemeim, csak úgy záporoztak. Miután összekaptam magam, ráírtam Laurára.

Lexa: Szia életem. Lennél olyan drága és elküldöd annak a szórakozóhelynek a nevét ahol Deshék vannak?

Ugyanis nekem nem mondtak semmit nehogyan az utukban legyek vagy valami. Már nem is tudom, hogy mit is gondoljak. Pár perc múlva már jött a válasz.

Laura: Szia. Igen, egy pillanat. Nem biztos, hogy jól letudom írni így inkább megmutatom.
~kép csatolva~

    Erre hamar megragadtam a kabátom, magamra húztam egyik cipőmet majd el sem köszöntem Lautol, rohantam a helyszínre. Amikor az épület elé értem a szívem hírtelen úgy dobogott mintha ki akarna esni. Nyugi, mély levegő, menni fog...
     Beléptem az épületbe. Hírtelenjében a sok pia szaga csapott meg. Kis keresgélés után megtaláltam Atit egyedül ülni a bárpult mellett. Odarohantam hozzá, s egy olyan átszállót adtam neki amit még évek óta is emlegetni fog.

- Ati... - lábadt könnyekbe a szemem- Hogy... Miért.. Miért csináltad. Ez tudod, hogy nekem mennyire rohadtul fáj. - ordítottam oda neki. - Kész, vége, inkább ne is mondj semmit, végeztem veled!

   Erre el akartam volna futni de Ati visszahúzott és megcsókolt. Én persze ellöktem magamtól és egy fél másodperc alatt levertem neki egy újabb erős pofont. A síró görccsel köszködve rohantam ki a helyiségből, majd kisvártatva azt vettem észre, hogy Ati fut utánam.

- Na mit akarsz még tőlem huh?! - ordítottam le a fejét. - Nagyon szeretlek de ez így nem mehet tovább - erre a kijelentésemre mindkettőnknek könnybe lábdt a szeme

   Még egy legutolsó búcsú csókra visszahúzott, amit egy kis ideig nem is elleneztem, majd teljes erőmmel ellöktem magamtól s futni kezdtem a lakására. Hamar összepakoltam a legfontosabb dolgaimat majd Laura háza felé vettem az irányt. Az utcák rettentően sötétek voltak, kissé féltem is. Közben a düh átjárta az egész testem. Mind egyre jobban siettem Lau házához, hogy nehogy valami perverz pasas a végén még lesmároljon vagy esetleg elraboljon.
     Egy idő után azt vettem észre, hogy Lau háza elé kerültem. Becsöngettem az ajtón, amit ő szinte egy szem pillantás alatt ki is nyitott. Miest megláttam, sírásba törtem ki.

-Lexa? Mi a gond-kérdezte aggódóan.

- Semmi... - szipogtam- Csak annyi az egész, hogy a mai buliban Ati megcsókolt egy cafkát, és ezzel rohadtul megbántott ígyhát vége mindennek - söpörtem el egy könnycseppet.

- Nyugodj meg- mondta Lau majd megölelt. - ha gondolod akkor a tied lehet a vendégszoba. - ajánlotta fel.

   Ezzel el is baktattam a vendégszobába és kedvetlenül az ágyra terültem. Laza fél óra után Ati hangjára lettem figyelmes, amin egyre jobban közelít a szoba felé. Amikor már majdnem belépett, Lau leálította.

- Kérlek csak most nem... Csak most- mondta Lau majd hallatszott ahogyan Ati sírni kezd.

  Nem tudtam eldönteni, hogy most tényleg megbánta vagy csak az alkohol irányítja. Ma de mind egy is. El kell, hogy feledjem. Hajtogattam magamnak miközben azt hallottam, hogy  a lépteik egyre távolodnak a szobától.

~~~

    Már két hét lelt el. A fájdalom nem látszott szűnni amire az  is rásegített, hogy van ezer üzenetet kaptam Atitól arról, hogy mekkora egy barom meg, hogy mennyire sajnálja. A két hét alatt jópárszor megfordult Ati a házban de Lau kisebb nagyobb hangerővel, néha még torka szakadtábol üvöltve küldte el.
    Lehet, hogy Ati tényleg megbánta amit tett? A szívem az súgta, hogy beszélnem kell vele amíg az eszem azt diktálta, hogy hagyjam őt békén. Közben a vizsga eredmények is megérkezdtek. Összevéve 9.85 lett aminek rettentően örültem hisz ez volt az eddigi legfontosabb.

    És persze arról meg is feledkeztem, hogy ma van a születésnapom, ma töltöm a 19-et. Amind sikerült kikászálódnom az ágyból a nappali felé vettem az irányt. Amind odaértem mind egyszerre kiáltották, hogy BOLDOG SZÜLINAPOT! Közben a tömegben észrevettem egy kevésbé kívánatos alakot, Ati volt az. Mérges tekintettel Laurára néztem. Ő csak azt szájalta el, hogy Bocsi, nem tudtam tovább visszatartani.
    Ati amind észrevett felém rohant s megölelt. Most az egyszer nem utasítottam vissza hisz nekem is jól esett.

- Sz-szia  - mondta félősen-Bocsáss meg egy pillanatra de sürgősen beszélnünk kell.

    Nem tudtam mit szólni, máris magával húzott, s elvitt a vendég szobába.

- Na mond csak - vágtam oda unottan

- Na végre szóba állsz velem-  nevetett kínjában - Szóval az estéről lenne szó. Csak azt akarom, hogy tudd, hogy nagyon szeretlek és azon az este csak az történ, hogy az a lány rámnyomult, én meg részeg voltam. Megcsókolt de én szinte azonnal elutasítottam hisz nekem csak te vagy az egyetlen fontos lány az életemben-mondta miközben fokozatosan könnybe lábadt a szeme. - É-én csakis de csakis TÉGED SZERETLEK Lexa. Adnál még egy esélyt ennek a balféknek? - mondta potyogó könnyekkel.

  Be kellett látnom, hogy tényleg sajnálja ami történt, ígyhát egy csókkal jeleztem, hogy még kapott egy esélyt. Erre ő nagyon elmosolyodott és csak még szenvedélyesebb lett. Öt perc múlva vissza tértünk a nappaliba immáron a kezeinkel összekulcsolva...

Na hellóka mindenki!
Ennyi lett volna a mai részre, remélem tetszett!
A kövi rész hétvégére várható.
Na puszi mindenkinek!

______________

905 words
_____________