BTS oneshots||yaoi||18+||16+

✿Yoonseok✿

Én majd felvidítom!
(J-hope) (Soft)

-Mitől ilyen lehangolt Yoongi hyung?-kérdezem Jimintől suttogva az autóban, hazafelé a BigHit-ből.

-Már 3 napja ilyen, de nem tudjuk az okát.-suttogta vissza és megvonta a vállát.

-Én majd felvidítom!-vettem elő 1000 wattos mosolyom és elkezdtem agyalni.

❥❥❥

Be sem értünk a dormba, de már megragadtam Suga-shii kezét és behúztam a szobájába. Hassal az ágyára feküdtem és két kezem megtámasztottam a könyökömön. Furcsán nézett rám, de aztán leült elém.

-Mit akarsz Hope? Most nem vagyok olyan hangulatomban.-piszkálta ujjait és lebiggyesztette ajkait. Egyszerre cuki és szívszaggató is volt.

-Tudom. Ezért vagyok itt. Aggódunk érted és szeretnék neked segíteni.-ültem törökülésbe elé és megfogtam, mindkét kezét.

-Tudod, hogy pár napja voltam a szüleimnél látogatóba.-kezdett bele, mire csak bólogattam, hogy igen emlékszem rá.-Szóval... Bevallottam nekik valamit, amit nem fogadtak boldogan és elküldtek otthonról, mondva, hogy: Jöjjek vissza, ha megjött az eszem.-szipogott egyet, nekem pedig lefagyott az eddig arcomra ragasztott mosoly.

-És... Mit mondtál el a szüleidnek, hogy ideiglenesen kidobtak?-próbáltam vele felvenni a szemkontaktust, de ő csak lehajzott fejjel szomorkodott.

-Én szerelmes vagyok valakibe.-mondta és végre rám nézett.

-De ebben mi a nagy gond? Én... Is szerelmes vagyok valakibe.-halkultam el a végére. És itt jön a vicces része, hogy az a valaki Yoongi. Mindig is bejött nekem. Bár most eléggé lehangoltam attól, hogy szerelmes valakibe. Biztos nagyon szép és csodálatos lány lehet, ha elcsalta a kiscicám szívét.

-Az, hogy az a valaki... Egy fiú. De kérlek ne szólj erről senkinek, mert ha a fiúk megtudják kidobhatnak a ban--kezdett nekem a végén térdre ereszkedve, összekulcsolt és lehajtott fejjel sírni. Sokkoltan nézve rá fogtam be egész tenyeremmel a száját, mire elhallgatott és csak nézett a szemembe.

-Emiatt ne aggódj. A fiúk nem fognak kiakadni emiatt. Sőtt.-nem fejeztem be csak közel hajoltam hozzá és adtam egy puszit a kezemre, ami még mindig a szája előtt volt. Mintha megcsókoltam volna csak valami elválasztotta.

Mikor elhúzódtam újra a szemébe néztem és el is vettem a kezem szájáról.

-Ha téged kidobnak akkor engem is.-mosolyogtam rá bíztatóan, de ő csak sokkoltam figyelte hol az ajkaimat, hol a szemeimet.

-Sz-szóval te is?-próbálta keresni a megfelelő szavakat, de tudtam, mit akar így csak bólintottam.

Megkönnyebbülve ugrott a nyakamba és keserves sírásba kezdett. Én is szorosan magamhoz szorítottam derekát és az ülembe ültettem.

-Köszönöm Hoseok te vagy a legjobb.-nézett a szemembe, majd újra megölelt.

-Ne hallgass a szüleidre, oké? Ők még a karrieredben sem támogatnak. De mi igen. Én igen.-fogtam két kezem közé arcát és gyengén megrázogattam.

-Rendben és köszönöm, hogy támogatsz engem.-mosolygott.

-Viszont nekem mennem kell, mert Jin reggel is lecseszett, hogy még nem mosogattam el.-csaptam gyengéden két combjára, mire kimászott az ölemből én pedig felálltam.(perverz😑)

-És...-néztem vissza rá.-Vallj szerelmet annak a fiúnak mielőtt túl késő. Biztos nagyon különleges lehet, ha a te szívedet eltudta csalni.-mosolyogtam szomorúan és kiindultam a szobából, de rögtön, mikor kinyitottam az ajtót az becsapódott és két kéz a vállamnál fogva megfordított és az ajtónak nyomott.

-Y-Yoongi.-nem fejeztem be, mert lábújjhegyre állva keze közé fogta az arcomat és ajkaimra tapadt.

Kikerekedett szemekkel figyeltem a nálam egy fejjel alacsonyabb fiút, aki csukott szemekkel élvezi csókunkat.

-S-sajnálom Hope.-hajtotta le pirosan tündöklő fejét.

Elmosolyodtam és felemeltem a fejét, majd újra rátapadtam ajkaira. Most egy hevesebb tempót vettünk fel. Lassan végignyaltam alsó ajkán, bejutást kérve, amit habozás nélkül meg is adott.

-Szeretlek Suga.-váltam el tőle és egy ölelésbe vontam.

-Én is téged Hobi.-bújt mellkasomba.