BTS oneshots||yaoi||18+||16+

✿Namkook✿

Sad ending
(Jungkook) (error)

-AKKOR MENJ A KURVÁDHOZ, HA MÁR ŐT JOBBAN SZERETED!-kiabáltam páromra, aki a hátam mögött ott csal valami csajjal.

-NEM SZERETEM JOBBAN CSAK...-kiabált ő is mély hangján nekem meg ennyi elég volt. Sós könnyeim patakokban kezdtek el folyni szememből.

3 év után? Én vele képzeltem el a jövőm. Erre megcsal. Holott én 3 éven át hűséges voltam hozzá és próbáltam jó pár lenni. De látszik ez nem sikerült. Valamiért nem...

-CSAK MI? NEM VAGYOK JÓ SEMMIRE? SZAR VAGYOK SZEXBEN? NEM GONDOSKODOM RÓLAD? NEM FŐZÖK JÓL? MOND MI A FASZ BAJ VAN VELEM!!!-indultam fel a már volt szobánkba és a szekrény tetejéről idegesen levéve a bőrödjét, az ágyra dobtam és ruháit kezdtem el beledobálni úgy, ahogy vannak.

-Én szeretlek kérlek ne tedd ezt.-karolt át hátulról és ő is sírni kezdett.

-Akkor mond mégis mi a faszért csaltál meg?-próbáltam kiszabadulni, de nem engedett.

-Én nem tudom. Csak féltem, hogy nem fognak komolyan venni és lenéznek, ha egy fiúval mutatkozom.-magyarázta meg.

-Szóval szégyelsz mi?-fordultam felé. Mondani akart valamit, de nem mondta. Csak könnyes szemekkel nézett rám.-Aha értem. Ez esetben tünyj innen és soha ne gyere vissza.-csuktam be bőröndjét és a kezébe nyomtam, majd leültem az ágyra és bőgtem.

Nem mozdult. Csak állt és nézett. Nézett, ahogy szenvedem. Ahogy lepereg a szemem előtt az a 3 év szép emlék, mint egy film.

-AZT MONDTAM TAKARODJ INNEN!!!-ordítottam és megfogtam a vázát, ami az éjjeli szekrényemen volt, benne egy csokor rózsával, amit még Namtól kaptam, majd neki akartam vágni, de könnyes szemeimtől nem láttam jól, ezért a falnak csapódva, hangos csörrenéssel széttört.

Nem láttam már, hogy elmegy, de tudtam, hogy nincs itt. Elment. Örökre. És még én érzem magam rosszul, amiatt, hogy elküldtem. Persze. Mindig ez van.

3 hónap múlva

Mióta Namjoon elment teljesen elzárkóztam mindentől. Egész napomat a lakásomban töltöm és iszok. Néha még drogozom is.

Nincs telefonom, nincs hol elérjenek az emberek. Mondhatni alkoholista és drogos is lettem.

Ezen kívül brutálisan bántom magam. Vagdosom magam a csuklómon, alkaromon (mindkét kézen), a hátamon, a combjaimon, a vádlimon, és az arcomon. Minden nap tűzforró vízben zuhanyozom és persze drogozom és iszom.

De többet nem. Eldöntöttem, hogy végzem ezzel. Magammal....

Felállva a kanapémról sétáltam a hálóba, és leültem az ágyra. Kihúztam az éjjeli szekrény fiókját és kivettem belőle pisztolyomat.

Önvédelemre vettem, hogyha betörnének vagy ilyesmi, de most erre is jó lesz. Nem? :)

Megtöltöttem egy golyóval, majd csak nézegettem.

Nem gondoltam volna, hogy így fogok végezni magammal. Vagy, hogy egyáltalán végezni fogok magammal.

Mindig arra gondoltam, hogy Namjoonnal fogok meghalni, ha öregek leszünk. De nem. Itt vagyok. Egyedül. Depressziósan és azon vagyok, hogy megölöm magam.

Homlokomhoz illesztve vártam még egy pillanatot. Átgondoltam még egyszer, hogy tényleg ezt-e akarom, de ugyanarra jutottam, mint minden alkalomkor. Igen.

-KOOK!!!-hallottam meg exem hangját, de már késő volt. Abban a pillanatban húztam meg a ravaszt. Ezzel elsötétült minden.... Örökre.