Fehérbe öltözve

3. fejezet: ki manipulál kit?

Soon-Jeong szemszöge:

A szeszes italok között bolyongtam, mikor még mindig éreztem azt a lehúzó érzést a mellkasomon, ami lélegezni is alig hagyott.

Hei-Woo, minek kellett neked megjelenned? Csak a bajt hozod a fejemre! Anyám is hülyének néz!

Na de ha tényleg igaz, amit mond...és tényleg az angyalok a rosszak...és minden bizonnyal igaz, mert el is ájultam egytől, ha igazat mondd, és tényleg egy angyal volt...

Honnan tudhatnám, hogy igazat mondd?

-Elnézést...-szólalt meg mögülem egy rekedtes hang. Egy idős alacsony bácsi állt mögöttem. Görnyedten tartotta magát, és bottal járt. Az öltözéke kifakult zöldszínű darabokból, és egy kalapból állt, amit leginkább a rizsmezőkön dolgozókéhoz tudnék hasonlítani.

-Jó napot! Segíthetek valamiben?-kérdeztem illedelmesen, mire az öreg belém kapaszkodott.

Hirtelen egy hófehér helyen találtam magunkat. Sehol egy árnyék vagy tárgy, esetleg talaj, csak a fehér üresség.

-Az a lány igazat mondd!-mondta magabiztosan az öreg, miközben szürke íriszeivel rám meredt. Egy pillanatnyi időm se volt felfogni mi történt, mert a következő másodpercben ismét a bevásárlóközpontban álltunk.

Rám vigyorgott hiányos fogsorával, majd tovább haladt.

Döbbenten álltam ott a kezemben egy üveg Bacardival.

Azt hiszem, ezt vehetem egy égi jelnek...

Hei-Woo szemszöge:

Még mindig a tetőn ücsörögtem zsibongó gondolataimmal.

Igazándiból nem akarom elfogadni, hogy nem tartozom sehova, és hogy semmi érdemlegesre nem vagyok képes...mindig is vágytam arra, hogy teljesíteni tudjak, de valahogy sosem sikerült.

Ebből kifolyólag barátaim se voltak sose.

Nálunk az iskola ugyanúgy működik, mint a Földön, csupán mi a saját történelmünkről, saját fizikánkról s kémiánkról, valamint varázslatokról és saját energiáink kihasználásáról tanulunk.

Gondolom, mondanom sem kell, hogy nekem a tananyag nagyrésze igen csak gyengén sikerült. Az elmélet ment, a gyakorlat...

Magántanuló voltam, a kis falu pedig, ahol éltem, állandóan regélt rólam. Egy olyan rejtély vagyok, mint az emberiség számára az űrlények. Az se biztos, hogy valódi lennék, lehet hogy csak megszerkesztett. Csak egy valami bizonyos, hogy nem tartozom ide.

A démonok általános feladata, hogy az emberek helytelen vágyait kordában tartsák, és megállítsák őket, ha úgy van. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek nincsenek saját érzéseik és gondolataik, ez csak annyit tesz, hogy vannak, akik ezt befolyásolják valamilyen mértékben.

Ezt a feladatot minden normális démon elvégezheti, még a kicsit gyengébbnek számítóak is.

S van egy-két olyan, aki egyáltalán nem bírna el olykor egyszerre több ember manipulálásával, ezért csak is egyet kap, azaz őrdémon lesz.

Ez lennék én, és ezért is utálom ezt az egészet, mert megalázó. Megalázó, hogy azt gondolják, nem lennék képes több mindenre, de mégis - ami egyben a legviccesebb - képes vagyok másokat is befolyásolni. Pedig ezt elméletileg maga a Sátán dönti el, hogy kinek milyen jogosultsága van. Ő tudja szabályozni az energiáinkat is.

Talán ezért is hihetik azt, hogy én angyal vagyok...talán igazuk van.

A Sátán egyébként maga a mindenség. Nem látta még senki, a hangját se hallották, csak tudjuk, hogy létezik. Tudjuk, mert van, amikor a saját gondolatainkkal küldd üzenetet...érdekes dolog, de ez csak a legnagyobb démonok kiváltsága.