Verseim

Hisz te már nem vagy itt nekem...

Te voltál a fényem ki óvott mindentől.

A széltől, bajtól, s minden fájdalomtól.

Oly távol tőlem, de mégis vigyáztál rám,

S nem is sejted milyen nagy menedék,

segítség voltál te az én  lelkemnek.

Velem voltál, mikor más nem,

Segítettél amiben csak lehetett.

Vígasztaltál mikor valami fájt éppen,

Meghallgattad minden problémám,

S együtt kerestük mindenre a megoldást.

S most, hogy te vagy minden problémám,

Ki keresi velem rád a megoldást?

Te vagy  örömöm, búm, s bánatom.

Minden fájdalmam egyetlen okozója,

S még azóta is őszinte mosolyom kiváltója.

Nem vagy már velem, mégsem mentél el

teljesen. A közös emlékek szikráznak, cikáznak

bennem. Az együtt töltött idő nem tűnt el teljesen.

De már nincs ki vigyázzon reám,

óvjon a bajtól  többszáz kilóméterre tőlem,

hisz te már nem vagy itt nekem.