Nem érzek semmit,
óh! Mond miért nem?
Szomorúság nem járja
át többé lelkemet,
fájnia kéne mégsem érzem.
Én vagyok romlott tán
vagy csak a világ hibás?
Maradt e még bennem
bármi féle szánalom,
sajnálat,bánat,bármíly érzelem?
Az arc mozdulatlan
szem száraz örökösen.
Sem ránc, sem könnyek.
Nem áztatja többé szemem,
nem sírok már soha többet.
Lelkem fáradt csak pihenőre vár.
Testembe a lélek csak hálni jár.
Hallom a hangot de az érzés nem jön.
Bár tudnám mi eme állapot ellenszere,
hisz lelketlen embernek világban nincs helye.
YOU ARE READING
Verseim
PoetryEzek a saját érzelmeim amiket nem tudok kiadni magamból máshogy, csak vers formájában...