Barna szeme rabul ejt, főleg a
tekintet mivel szemeivel rám mered.
Rabul ejt s nem enged szabadon,
foglya vagyok, voltam s leszek míg vagyok.De hova lett ő s ez a tekintet?
Nem engem néz többé, miért nem?
Nem ír nekem többet,ó bárcsak
tudnám hogy mégis miért nem.A napok szürkék, helyét semmi sem
tölti ki. Csak egy lyuk van a szívemen.
Várom hátha jön az üzenet hogy "itt vagyok",
de elment és nem tudom miért. Elhagyott.
YOU ARE READING
Verseim
PoetryEzek a saját érzelmeim amiket nem tudok kiadni magamból máshogy, csak vers formájában...