Verseim

Fájó szívvel

Fájó szívvel nézem képed,

min hol mosolyogsz az oly

fényesen csillogó szemeiddel,

hol pedig csak alszol éppen.

Fájó szívvel gondolok

vissza a megannyi szép

közös emlékre, mitől már

lassan megválnom kéne.

Fájó szívvel döbbenek

rá s tudatosul bennem,

hogy már nem írsz nekem

hosszú regényt minden reggel.

Fáj a szívem ha belegondolok

hogy szép barna szemeid mára

már másra tekintgetnek azon

igéző, mosolygó tekintetükkel.