A Büntetés (Jikook) Befejezett.

2. Fejezet

-Ó hogy a fene essen bele- mérgelődtem, ahogy csukott szemmel az éjjeliszekrényen tapogatóztam, hogy kikapcsoljam a riasztást. 

Hétfő van. A tanév első napja.Semmi kedvem nem volt felkelni és suliba menni, de muszáj. 

Kikapcsoltam az ébresztőt és egy nagy sóhajtás közepette felültem az ágyamban. Az arcomat dörzsölve azonban eszembe jutott valami. A suliba jönnek az újak. Nnna remélem akad köztük néhány kedvemre való. Akár lány, akár fiú. Mert igen, biszex vagyok és inkább a fiúkhoz húzom. Ha egyszer úgy döntök, megállapodom, szinte biztos, hogy fiúval fog bekövetkezni. A suliban viszont ezt nem tudják. Így a fiúkkal óvatosnak kell lennem, ki ne derüljön. A menők csoportjába tartozom és akad köztük jó pár korlátolt agyú homofób. Főleg Jackson és a közvetlen sleppje. Balhés barmok... Jó én sem vagyok bamba túró, de csak úgy verekedni nem szoktam. Direktbe nem keresem a bajt. Nem akarok szégyent hozni a nagyszüleim fejére. Nagyon hálátlan dolog lenne tőlem, hisz ők mindent megtesznek értem. Ők nevelnek 8 éves korom óta, mikor a szüleim egy esős őszi estén autóbalesetet szenvedtek. Egy kamion átsodródott a szemközti sávba és frontálisan telibekapta a szüleimet. Anya még a helyszínen meghalt, apa kórházba szállítás közben. 

Azóta velük élek és tényleg mindent megtesznek értem. Erőn felül. Nagyapa kora ellenére a mai napig sokat dolgozik. Könyvelő. Mivel nagyon profi a szakmájában, van munkája bőven. Alig látjuk a nagyival, sokszor késő estig az irodába van. Nagymama meg varrónő. Ő itthon dolgozik. A hátsó szobában alakított ki egy kis varrodát magának. A környékünkről nagyon sok hölgy jár hozzá varratni. 

Biztos nem ezt tervezték idős napjaikra,de még csak egy szemrehányó tekintetet sem kaptam tőlük soha. 

Akkor sem, amikor kiderült, nem csak a lányok vonzanak. Főleg nem. Elfogadták. Nagyapa csak annyit mondott, légy jó ember,de mindenekelőtt ember. Aki nem bántott, azt te se bánts. Légy tisztességes és legyen gerinced. A többi csak formaság. Nagyi csak mosolyogva bólogatott mikor ezt mondta. És a téma ezzel le volt zárva. 

Persze a nyári szünetben én is besegítettem az anyagiakban. Néhány utcára tőlünk van egy motorszerelő műhely. Magam is motorozom, így jött az ötlet,hogy megkérdezzem nincs e szükség egy ügyes kezű segédre. Az ötvenes éveiben járó tulaj, végig mért, majd elnézett mellettem a motoromra és elmosolyodott. 

Felém dobott egy olajos kéztörlő rongyot, amit elkaptam. 

-Rendben fiam. Nézzük meg mit tudsz. Holnap reggel 8-ra várlak. 

Nem volt túl megerőltető a munka és a fizetés is egész jó volt. Gyorsan tanultam, hisz  érdekelt a motorszerelés. Így egyre komolyabb feladatok is rám lettek  bízva. Múlt héten, az utolsó napomon, műszak végén a mester a heti bérem dupláját fizette ki. Mondván, hogy nagyon elégedett velem és bármikor szívesen lát. 

Viszont most készülnöm kell a suliba.

Kicsoszogtam a fürdőbe. Gyors zuhany és öltözés. Fehér izompólót és fekete, térdnél szaggatott farmert vettem ki a szekrényből. Magamra vettem őket,majd rendbe szedtem fekete fürtjeimet és egy lehelletnyi feketét húztam a szemem köré. Elégedetten néztem magam a tükörben. 

Hiába na, jó pasi vagyok. 

Lebaktattam a konyhába. Nagyi már elkészült a reggelivel. Sült szalonna, rántotta. 

-Gyere egyél kisfiam.- mondta nagyi, miközben letett elém egy csésze gőzölgő kávét. 

-Köszi mama. Tündér vagy - hajoltam le hozzá és adtam egy puszit ráncos pofijára. Nagyon szeretem ezt az aprócska kis öregasszonyt.