A Büntetés (Jikook) Befejezett.

6. Fejezet

Sziasztok.
⚠️Figyelmeztetés⚠️
🔞 Jelenet van benne, aki nem bírja lapozzon, aki meg igen jó olvasást.
Remélem jól telt a karácsony mindenkinek??? 🥰
És elnézést, hogy Piroskához nem hoztam eddig részt. De ami késik nem múlik. 😅
Na nem szaporító tovább a szót. Imádlak titeket!!

Love ARMY. ❤️ ❤️ ❤️

Jimin szemszöge.

Csigalassúsággal vánszorogtunk le a lépcsőn. Anya és Jk nagyija már majdnem befejezték az evést és barátságosan csevegtek.

-Gyertek enni fiúk. - hívott minket anya az asztalhoz.

-Ö én köszönöm nem kérek - szólalt meg először Jk.

Mikor engem próbált fent nyugtatni, olyan határozottnak tűnt, de most látszott rajta, hogy bizony ő is zavarban van.

-Én azt hiszem inkább megyek haza. - mondta.

-Miii???Itt ne menj hagyni - gondoltam és megszorítottam a kezét. Nagymamája mintha ráérzett volna valamire.

-Jaj kisfiam ne kéresd már magad. Gyere enni. A sonkás tekercs úgyis az egyik kedvenced. - szólt mosolyogva az unokájához. Így mi is leültünk és elmajszoltunk pár falatot.

Vacsora után Jk-t és a nagyiját anya hazavitte kocsival. A motor pedig nálunk maradt.

Másnap délelőtt érte jött. Épp reggeliztem amikor belépett az ajtón, anya a konyhában szöszmötölt valamit.

-Á Jk! Szia. Kérsz egy kávét? - fordult feléje anya.

-Köszönöm, nem kérek Mrs. Park. - válaszolt Jk, a cipője orrát nézve,majd óvatosan rám sandított a szeme sarkából.

-Jaj hagyjuk már ezt a formális megszólítást, szólíts nyugodtan Krisztinnek. Az az érzésem sokszor meg fogsz fordulni nálunk. - csicsergett anya.

Utolsó mondata hallatán összenéztünk és mindketten elpirultunk. Anya észrevette ezt, de nem szólt semmit, csak halványan mosolygott.

-Na jól van fiúk, reggelizzetek, én az irodában leszek, ha szükségetek lenne valamire. - Betette a bögréjét a mosogatógépbe és elment a ház hátsó részében berendezett irodába.

-Egyél-tettem le egy tányért Jk elé. Ő elvett egy piritóst, megvajazta, tett rá egy szelet sajtot. Pár falat után megszólalt.

-Mi lenne, ha azt mondanám szeretnélek elvinni egy igazi randira? - kérdezte.

-Azt mondanám rá, hogy igen, szívesen elmegyek. - válaszoltam.

-Akkor menj, készülj el hamar. Kigondoltam valamit kettőnknek. - mondta és közben vigyorgott mint a vadalma.

Felszaladtam a szobámba. Esküszöm mindenre, hogy még soha nem szedtem magam olyan gyorsan rendbe mint most. Tíz perc és teljesen kész voltam.

Mikor leértem Jk egy halkat füttyentett. - De csini valaki - kacsintott és megpaskolta a fenekem.

-Naaa-tettem a sértődöttet, de közben szélesen elmosolyodtam. Mire Jk fejét rázva felnevetett.

Gyorsan elmentem szólni anyának, hogy nem leszünk itthon és már mentünk is.

Tekeregtünk a plázában, megebédeltünk, moziba mentünk, fagyiztunk. Így telt el a nap. Már sötétedett mikor hazavitt. Az ajtóban hosszú csók után váltunk el egymástól.

-Jó éjt kicsim. Álmodj velem.-lehelt még egy puszit a számra.

Az eltiltás második napja is hasonlóan telt. Viszont anyának el kellett utaznia egy ügy miatt. Mikor megérkeztünk a házunk elé, fejem lehajtva, pironkodva kérdeztem meg tőle, hogy marad - e éjszakára. Mutatóujjával felemelte a fejem és lágyan megcsókolt.