𝐀́𝐫𝐯𝐚 𝐥𝐚́𝐧𝐲 - 𝐒𝐳𝐨𝐛𝐨𝐬𝐳𝐥𝐚𝐢 𝐃𝐨𝐦𝐢𝐧𝐢𝐤 𝐟𝐟.

𝟏𝟔. 𝐌𝐞𝐠𝐥𝐞𝐩𝐞𝐭𝐞́𝐬

Larett még két nappal is csak a történteken tudott rágódni és egyáltalán nem tudott elvonatkoztatni a ténytől, hogy Szoboszlai kielégítette. Egyszerűen nem tudta a valóságnak gondolni és nem akarta még mindig elhinni, hogy ez megtörtént. Ő sosem tekintett többként a fiúra, mint amit lehetett volna, éppen ezért érezte most összezavarodva magát. Határozottan zavarban volt a közelében.

Dominik is kerülte a lányt, nem igazán tudott szemébe nézni ezek után. Átlépett egy határt, amit nem valószínű, hogy kellett volna. Kicsit haragudott magára, meg azért is, hogy edzésen megsérült és így biztosan ki kell hagynia a hétvégi mérkőzést. Az apja sem repesett az örömtől, amikor ezt elmondta neki.

-Tessék. - teszi le az asztalra Dominik a lány gyógyszereit. Ő maga feszült volt, pedig a héten már kétszer is volt Lindánál. A csapat elutazott már ma a meccs holnapi helyszínére, ő pedig itthon maradt és csak könnyített edzésen vett részt tegnap.

-Hogy van a bokád? - kérdezi Larett kedvesen és próbál vele beszélgetést kezdeményezni.

-Jól. - bólintja egész egyszerűen. - Jövő héten már a csapattal edzek. - teszi hozzá, amint látja a lány csalódottságát rövid válasza miatt.

-Az tök jó. Mit szólnál, ha csinálnék neked Tiramisut, attól hamarabb meggyógyulnál. - veti fel az ötletet, hiszen fel akarja dobni a focista kedvét valamivel. Egész héten olyan nyomott.

-Nem kell ilyesmivel bajlódnod. - válaszolja finoman, bár tény és való, hogy jól esett volna neki valami nyalánkság. Közben ujjai sebesen pötyögtek telefonja kijelzőjén. Nem bírt magával. Minden mindegy alapon írt Lindának egy üzenetet, hogy most azonnal tudná-e őt fogadni. A válasz elég hamar érkezett és számára elég kielégítő volt, így kis mosollyal az arcán állt fel az asztaltól, ahol Larett még evett. - Elmegyek Willihez egy kicsit, jó? Nem maradok sokáig. - hagyja ott a lányt, meg sem várva reakcióját. Szüksége volt Lindára.

Larett furcsán nézett utána, de nem kommentálta a dolgot. Csendben elmosogatott maga után, miután befejezte az ebédet. Dominik pedig fél óra múlva utcai öltözékben lépett ki szobájából.

-Meg leszel? - kérdezi Larettől, aki kikísérte az előtérbe.

-Igen. De nyugodtan áthívhatod te is a barátaidat, én addig... bemegyek szívesen a szobámba, hogy ne zavarjalak. - ajánlja fel kedvesen a lány, mert kicsit kellemetlenül érzi magát, amiért Dominiknak el kell otthonról mennie, hogy az életét élhesse. Ennek ő az oka...

-Nem zavarnál Larett, csak... most ő hívott engem. Érted. Mindegy. - rázza fejét. - Egy óra múlva jövök is kb. - nyúl a kilincsért.

-Rendben. - leheli maga elé a lány, majd pár pillanat múlva csak a barna ajtót látja.

Dominik sebesen fordult ki a parkolóból és ment egyenesen Lindához, aki már nagyon szexi fehérneműben várta őt.

-Mi történt, hogy már nem elég heti két alkalom? - kérdezi játékos mosollyal a focistát, aki megbabonázva néz végig tökéletes testén.

-Túlságosan feszült vagyok. - mondja elhalóan. - Nem játszhatok holnap a bokasérülés miatt.

-Szerencse, hogy a szexhez nincs rá szükséged. - lép hozzá közelebb, majd gyengéden megcsókolja a fiút, aki el is felejti hirtelen, milyen problémái is vannak.

-Kérhetek egy pohár vizet? - kérdezi Dominik ártatlanul, miután eltolta magától a nőt egy kicsit.

-Persze. - feleli csodálkozva Linda, majd a konyhába megy, ahova Dominik természetesen követi. Most kicsit más helyszínre vágyott, ahol Lindával együtt lehetne, mert nem tudott már újat villantani lassan az ágyban.